Húsz év...Dr. Sáringer Kenyeres Tamás országgyû-lési képviselõ ,,A szúnyoggyérítés állami támogatásának lehetõségei és szempont-jai” címû elõadásában a várható

XX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM2013. augusztus

A MAGYAR KÁRTEVÕIRTÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK INFORMÁCIÓS LAPJA

Nehéz helyzetben vagyok. Születésnapi köszöntõt és fõlegjubileumit írni nem hálás dolog. Mert ugye csak a jókat és szé-peket felsorolni nem valami elegáns dolog, túlfényezésnek tû-nik. Ugyanakkor a negatívumokkal elõrukkolni sem szép azünnepelttel szemben. Tíz évvel ezelõtt – amikor a Szövetségbetöltötte a 10. életévét – úgy gondoltam a Kártevõirtás újság2003. év 1. számában, ahol méltattam az addig eltelt idõszakeseményeit, hogy felnõttünk. „A tízéves gyermek õszinténörül, és hisz. Hisz elsõsorban azokban, akik akarták világra jöt-tét, hisz azokban, akik örülnek neki, szeretik és segítik, hiszszinte mindenkiben.” írtam. „Aztán fokozatosan rájön, hogynem egészen így van ez” és valóban így is gondoltam. Ma azakkor tízéves gyermekbõl felnõtt lett: 20 éves lett. Mamár másképpen tekint a világra. Bölcsebb lett.Ma már nem kívánom felsorolni és méltatnimindazt a történést, amit az elmúlt húsz évsorán a Magyar Kártevõirtók OrszágosSzövetsége (MaKOSZ) megélt, legyen azjó, vagy rossz, siker vagy kudarc. Csaknéhányról kívánok szólni, amelyek – vé-leményem szerint – fontos állomásokvoltak nemcsak a Szövetség életében,hanem az egész kártevõirtó szakmának.

A kártevõirtó szolgáltató ipar nagyonnagy átalakuláson ment keresztül a Szö-vetség 1993-ban történt megalakulása óta.Ha csak a képzést nézzük, akkor a 20 évvel ez-elõtti, csak oklevéllel rendelkezõ rovar és rágcsá-lóirtó kollegából mára olyan, OKJ-s szakmával ren-delkezõ szakember lett, amelyet az Európai Unió területénmindenhol elfogadnak. A kétszintû képzés biztosítja a megfe-lelõ utánpótlást. A képzés többszöri módosításon ment keresz-tül. Ma az új képzésbe olyan modulok is belekerültek, ame-lyekrõl azelõtt álmodni sem mertünk. Ha jól visszagondolunk,elõször volt a fakultatív vállalkozási ismeretek tantárgy,amelynek óráin csak néhány hallgató lézengett. Ezt követte amodulrendszerû képzés, mindenbõl vizsgát kellett tenni, nemvolt mellébeszélés. Ma ott tartunk, hogy 7, azaz HÉT modul-ból kell majd vizsgát tenni. És lesz nyelvi képzés is. Örüljünk?Igen!

A felügyeleti szervek, elsõsorban a minisztérium, a Szövet-ség e téren kifejtett tevékenységét (jegyzetkiadás, Uniós kiad-ványok magyarul történõ megjelentetése, stb.) elismerte azzal,– mint a legautentikusabb érdekvédelmi szakmai szervezet –,hogy a legutóbb megjelent új SZVK-ban továbbra is aMaKOSZ került kijelölésre, mint érdekvédelmi szervezet. Ígya vizsgabizottságba a MaKOSZ delegálhat továbbra is egy ta-got.

Másik fontos fejlõdés, hogy a tevékenység végzésének fel-tételei is megváltoztak. Eleinte szinte semmi, késõbb a szak-vállalatokra szigorú elõírások vonatkoztak. Ezeket persze so-kan be sem tartották. Az egyéni vállalkozó pedig kivétel volt,akár a konyhakredencben is tarthatta az irtószereket. Ma otttartunk, hogy szigorú kritériumoknak kell megfelelni annak,aki a kártevõirtó szolgáltatást végezni akarja. És persze akárkinem is végezheti ezt a tevékenységet. A jogalkotó igen helye-sen ismerte fel annak veszélyeit, ha végzettség nélkül irtószerthasznál bárki is. Örüljünk? Igen!

Az európai kártevõirtással kapcsolatban nemzetközi szak-mai bizottság kidolgozta a Kártevõirtási szolgáltatásra vonat-

kozó szabványt. Amennyiben ez bevezetésre kerül – atervek szerint 2014-ben – újabb kihívás elé kerül a

hazai kártevõirtó szakma. Örüljünk? Igen!2004-ben „És mi, belgák, hova álljunk?”

cikkemben a hovatartozásunkról mertemszót ejteni. Ma ismét fel lehetne tenniugyanezt a kérdést, amikor a továbbkép-zésrõl esik szó. Mert mind a mai napig atovábbképzésrõl nem lehet semmit semhallani. A jogszabály – konkrétan a63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet az

egészségügyi szakdolgozók továbbképzé-sének szabályairól – csak az egészségügyi

szakképesítéssel rendelkezõ egészségügyidolgozókra hegyezte ki a továbbképzési elõ-

írást, vagyis akik gyógyító tevékenységet végez-nek. Örüljünk? Nem! De ugyanennek a cikknek vé-

gén a következõket írtam: „Különösen örülnénk annak, ha afelügyeletet gyakorló ÁNTSZ is támogatná ez irányú törekvé-sünket, mert ezáltal rendbe lehetne rakni az egyéni vállalkozóiengedélyek kiadása területén kialakult tarthatatlan helyzetet,amely szerint takarítási tevékenység égisze alatt ne végezhessebárki ezt a fontos és szakképzettséghez kötött tevékenységet.”Lásd fentebb. Örüljünk? Igen!

Visszatekintve az elmúlt 20 évre, bizony-bizony sok ügyben,esetben hallatta hangját a Szövetség. A sok vita, véleménykü-lönbség ellenére úgy gondolom, mindazt, amit tettünk, azt jó-hiszemûen a szakma érdekében tettük. Ha esetleg valaki úgyérzi, hogy e közben megbántottuk, attól most elnézést kérek,nem állt szándékunkban. A jobbítás szándéka vezérelt ben-nünket.

Végezetül a Magyar Kártevõirtók Országos Szövetségénektovábbi sok sikert, erõt és kitartást kívánok. Isten éltesse soká-ig!

Vogronics László MaKOSZ fõtitkár

Húsz év

2013. március 28. (csütörtök):A Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetsége(MaSZOSZ) Szezonnyitó Konferenciája a JanikovszkyÉva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvû Általános Iskolaépületében (Budapest X., Kápolna tér 4.) került meg-rendezésre. (A konferencia összegzését, illetve két elhang-zott elõadást újságunkban közlünk.)

2013. április 9-12. (kedd-péntek):Az évrõl évre megrendezésre kerülõPestEx kiállítás Londonban (bõveb-ben: ld. cikk).

2013. április 16. (kedd):Madridban kerül sor a CEPA Igaz-gatóságának ülésére, ahol számosúj tag kerül bemutatásra: AndreasBeckmann úr, a DSV (Német Kártevõirtó Szövetség) újügyvezetõje, Chris Krogstad úr, a Norvég KártevõirtóSzövetség (SkaBra) képviseletében, továbbá AgostinoPanetta és Josep Valls urak, akik elõször vettek részt aCEPA ülésén.

2013. április 19. (péntek) 10,00 óra:A MaKOSZ rendkívüli közgyûléserendben lezajlik. Az egyetlen napi-rendi pont az Alapszabály módosításvolt, amelyet a küldöttek megszavaz-tak (ld. a Kártevõirtás elõzõ számában megjelent cikket).

2013. május 28.A MaKOSZ képvise-lõi találkoztak a ma-gyar Európa Parla-menti képviselõkkel,hogy a magyar kárte-võirtó szakma érdeké-ben lobbizzanak. A ta-lálkozókat RolandHiggins, a CEPA fõtitkára készítette elõ. A MaKOSZ ésa CEPA képviselõit fogadták Varga Judit (Bánki ErikEurópa Parlamenti képviselõ tanácsadója), Dr. RéczeyGábor (Európai Bizottság Magyarországi Képviseletemásodik titkár) és Pásztor Szabolcs (Európai Bizottság

Magyarországi Képviselete harmadik titkár) képviselõk.(A találkozókról 2013. júniusi Hírlevelünkben számoltunkbe.)

2013. június 9-15.A dunai árvíz végigvonul az országon, amelyet követõena médiákban egyre többet hallunk a szúnyog- és rágcsá-ló invázióról. Természetesen a visszamaradó vizekbenrengeteg szúnyog tenyészhet, és ezt szó szerint a bõrün-kön fogjuk megtapasztalni....

2013. június 26.A CEPA brüsszeli ülésén az Európai Bizottság által kibo-csátott, az antikoaguláns rágcsálóirtók kockázatánakcsökkentésére tett lépéseket tárgyalták meg, amelynekkövetkezményeként született meg a CEPA egy oldalasállásfoglalása. Ennek megfelelõen a CEPA ismételtenhangsúlyozta, hogy az antikonagulánsokat csak megfele-lõen képzett, professzionális felhasználók alkalmazhas-sák mindaddig, amíg hatékony alternatíva nem születik arágcsáló fertõzöttség felszámolása érdekében.

2013. július 7.Az Európai Szabványosítási Intézet(CEN) megjelenteti a kártevõirtószolgáltatásra vonatkozó európaiszabvány elsõ hivatalos tervezetét:“Ezt az Európai Szabvány tervezeteta CEN tagok részére véleményezésre adjuk közzé. A ter-vezetet a CEN/TC 404-es Bizottság állította össze.Amennyiben ez a tervezet Európai Szabvány lesz, a CENtagok kötelesek alkalmazkodni a CEN/CENELEC BelsõSzabályzatához, amely kiköti, hogy ez az Európai Szab-vány változtatás nélkül a nemzeti szabvány rangjáraemelkedik.” Németh Mária

Bábolna Bio Kft. Titkárságvezetõ

Ez történt, avagy a tavasz 17 pillanata...1

2 KÁRTEVÕIRTÁS XX. évfolyam, 2. szám

1 Fiatal olvasóink kedvéért: A tavasz tizenhét pillanata Julian Szemjonov regénye, illetve az abból 1973-ban készült 12 részes szovjet tv-sorozat (a szerzõ)

Utólag írott elõszó:A 2013-as év úgy látszik több vonatko-

zásban formabontó. Célzok a rekordotmegdöntõ árvízre, annak kihatására aszúnyog-invázióra, és gondolok többekközött a katasztrófavédelem – újdonság-nak nevezhetõ – aktív részvételére, éssok másra. Tehát ezen beszámoló – bárnyár közepén kerül publikálásra – nempillanatnyi helyzetjelentés, hanem be-számoló a 2013. március 28-án, új kör-nyezetben, de töretlen lelkesedéssel, atermet megtöltõ, aktívan résztvevõ hall-gatóság elõtt megtartott szezonnyitókonferenciáról. A konferencia idõpontjaés a környezet is formabontó volt; csak-úgy mint minden ebben az évben. Annakellenére hogy aránylag késõn kerültmegrendezésre, a környéket magas hóborította jelezvén – de azt akkor mégnem tudtuk – hogy ez az év formabontóév lesz.

Dr. Bajomi Dániel a MaKOSZ elnö-kének megnyitója után elsõ elõadókéntDr. Sáringer Kenyeres Tamás országgyû-lési képviselõ ,,A szúnyoggyérítés államitámogatásának lehetõségei és szempont-jai” címû elõadásában a várható támoga-tás lehetõségeit vázolta: mint ismeretes,korábbi évek próbálkozása volt a bioló-gia lárvagyérítés részarányának növelésecéljából megosztani a támogatást, azaz a

lárvagyérítésre nagyobb összeg állt ren-delkezésre, mint a vegyszeres imágóir-tásra. Bár az elgondolás helyes volt, dekivitelezése nehézségekbe ütközött.Ezért ez évben – a kivételesen magasnaknevezhetõ – összesen 150 millió forinttámogatás nem tesz különbséget a kör-nyezetkímélõ (szelektív) biológiai véde-kezés és a vegyszeres védekezés között.De természetesen ugyanekkora össze-get – a korábbi gyakorlathoz hasonlóan– az önkormányzatoknak kell megfizet-niük. Így országosan, 2013-ban – ha azönkormányzatoknak van forrásuk a vé-dekezést megelõlegezni – összesen 300.millió forint áll rendelkezésre szúnyog-gyérítésre.

Az Országos Epidemiológiai Köz-pontból Zöldi Viktor és Papp Kamillaelõadásában, a tõlük megszokott precí-zen összeállított beszámolót hallhattunka 2012-es év szúnyogirtás tényszámairól.(A cikket a Kártevõirtás 2013. évi 1., elekt-ronikusan megjelent száma tartalmazza,valamint a honlapon – www.makosz.hu –külön is megjelenítésre került - a szerk.)

A 2012-es év aránylag száraz év volt,következésképpen a szúnyoginvázió ismérsékelt volt. Ezt tükrözik a tényszám-ok is: 2012-ben mintegy 160.000 ha-onkerült sor légi védekezésre. Összehason-lításképpen: 2008-ban 440.000 ha, 2010-

ben 650.000 ha, 2011-ben 130.000 ha voltkezelve. 2012-ben a védekezést összesen18 cég hajtotta végre, ezekbõl 5 cég vég-zett biológiai lárvairtást is.

Vegyszeres védekezésre 7 db engedé-lyezett terméket használtak, de a koráb-bi évekhez hasonlóan a kezelt területarányát tekintve az éllovas a K-Othrinvolt, de a környezetvédelmi szempont-ból kedvezõbb Aqua-K-Othrin felhasz-nálása nõtt, és alig maradt el az elõbbi-tõl. A korábbi évekhez hasonlóan meg-maradt a kedvezõtlen tendencia. Azösszes védekezésnek több, mint 95 %- avegyszeres védekezés volt, és kizárólagegy hatóanyag, a Deltametrin került fel-használásra.

Sajnálatos módon a terület kevesebbmint 5 %-án védekeztek környezetkímé-lõnek nevezhetõ, szelektív biológiai lár-vairtószerrel: pl. Bacillus ThuringiensisIsraelensis-el, holott minden alkalma-zásra kidolgozott formuláció engedé-lyezve van és rendelkezésre áll.(Vectobac-12 AS: folyékony ULV for-muláció, vagy granulátum növénnyel fe-dett területek kezelésére). De ugyanígyrendelkezésre állnak S-metoprén ható-anyagú készítmények is (Biopren for-mulációk).

Az elõadó felhívta a figyelmet egy jog-szabályi változásra ami bejelentési köte-

XX. évfolyam, 2. szám KÁRTEVÕIRTÁS 3

Összefoglaló a Magyar Szúnyogirtók OrszágosSzövetsége szezonnyitó konferenciájáról

Budapest, 2013. március 28.

lezettséget ír elõ, valamint végzettséghezköti a földi jármûrõl melegköd- vagy hi-degköd képzéssel, vagy ULV eljárássaltörténõ szúnyogirtást. A beszámoló ki-tért a 2012 évben több helyen is publi-kált indokolatlan hírverésre, miszerint alepkeszúnyogok terjedése komoly egész-ségügyi veszélyt jelent a lakosságra. Aszerzõ tudományos adatokra hivatkozva– és pontos országos felmérést bemutat-va – vázolta, hogy a lepkeszúnyog ele-nyészõen csekély számban található meghazánkban, továbbá az általa terjesztettbetegségek elsõsorban állatokra lehet-nek veszélyesek, emberre való veszélyes-ségük elenyészõ.

A következõ elõadás szerzõi – GajdaZita és Szepesszentgyörgyi Ádám – a bi-ológiai szúnyogirtás történetébe nyújtot-tak betekintést, és kitértek a biológiaivédekezés gyakorlati szempontjaira. (Acikket teljes egészében közöljük az újság-ban - a szerk.)

Korunk a gyors és folyamatos változá-sok kora – ez az élet minden területéntapasztalható, és nyomon követhetõ – eztükrözõdik a rendeletek változásában is.

Errõl szólt Gampe László (OrszágosKémiai Biztonsági Intézet) elõadása:,,Az új európai biocid rendelet, és az át-meneti idõszak kritikus kérdései” címmel.

Úgy tûnik a biocid engedélyezési eljá-rás némi fáziseltolódással követi a nö-vényvédõ szer engedélyezés rendjét azEurópai Unióban. A biocid engedélye-zésben jelenleg a 98/8/EK irányelv,

2007/EK rendelete szabályozta a biocidhatóanyagok felülvizsgálati eljárás rend-jét (az engedélyezés aránylag nagyobbmozgásteret biztosított a nemzeti ható-ságoknak). Az új, 528/2012/ EU (VI.27.)rendelet kötelezõ érvényû valamennyiEU-tagállamban.

Az új rendeletbõl csak néhány gondo-latot emelek ki:

– Közösségi (nemzeti) engedélyezés– Engedélyek KÖLCSÖNÖS ELIS-

MERÉSE (azaz bármely EU tagor-szágban engedélyezett termék auto-

matikusan hazánkban is engedély-okiratot kap

– Párhuzamos import (hazánkban en-gedélyezett termék bármely EU tag-országból behozható, azaz a kizáró-lagos hazai forgalmazási jog lehetõ-sége csökken)

Az engedélyezés rendjében 2013 szep-temberéig ÁTMENETI RENDSZERvan érvényben, a 38/2003 rendelet sze-rint. (lásd 1. ábra)

Az engedélyezés új rendjét az elõ-adásból beillesztett (kissé módosított)ábrával próbálom szemléltetni. Az enge-délyezést az ábrán 1 számmal jelzett kétintézet végezte korábban, és végzi az át-meneti szakaszban, illetve az adott ható-anyag EU listára való felvételéig. Az újEU eljárási rendben történõ engedélye-zés esetén az engedélyezési feladatok el-látása ennél több intézet bevonásávaltörténik majd. Az elõadó kitért számosmás engedélyezéssel és forgalmazássalkapcsolatos részletre is.

Dr. Fekete Gábor (Központi Környe-zet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóin-tézet) ,,Légi kijuttatásra engedélyezettszúnyogirtó szerek összehasonlító vizsgála-ta” címû elõadásában egzakt vizsgála-tokkal bizonyította, hogy a kísérletek-ben szereplõ, engedélyezett dózisban ki-juttatott szúnyogirtó szerek hatékonysá-ga gyakorlati szempontból azonos.

A kísérletbe vont készítmények azalábbiak voltak:

Deltametrin hatóanyag tartalmú sze-rek:


1. ábra ENGEDÉLYEZÉSI REND


– K-Othrin ULV– Mosquitox ULV (olaj bázisú)– Delta ULV: dózis: 0,5-0,8 l/ha azaz

0,5-0,8 g/hektár hatóanyag– Aqua-K-Othrine ( vizes bázisú for-

muláció). Dózis: 0,8 l/ha azaz 1 g/hahatóanyag

Lambda-cyhalotrin hatóanyag tartal-mú szerek:

– Mosquitox Lambda (olaj bázisú for-muláció). Dózis: 0,5-0,8 l/ha azaz0,5-0,8 g/ha hatóanyag.

A hatékonyság minden termék eseté-ben 2 órával a kezelés után már, és 12óra elteltével is még gyakorlatilag 100%-os volt.

Miután a hatékonyság azonos, célsze-rû az alábbi szempontok alapján eldön-teni

a kijuttatásra szánt terméket:– költség/hektár– logisztikai szempontok (víz, olaj) – környezetvédelmi szempontok (nyil-

vánvaló hogy a vizes bázisú szerekkedvezõbbek mint az olajos for-mulációk)

– kezelendõ terület jellege– vízfolyásoktól való távolság: az elõirt

védõ távolság termékenként eltérõ:5m, 30m, illetve 50 m lehet.

A következõ elõadás ismertetése elõttcélszerû összefoglalni a hazánkban do-mináns légi szúnyoggyérítés tényszámaita technika oldaláról megközelítve.

Ismeretes hogy az évi átlagosan 300-500.000 hektár szúnyogirtást a mezõgaz-daságban is repülõ brigádok (vállalko-zók) hajtják végre légi jármûvekkel.

A légi jármûvek alkalmazásának jogihátterét többek között a Magyar Köz-löny 62. számában (2013.04.11.) közzé-tett rendelet határozza meg:

,,A Vidékfejlesztési Miniszter 24/2013(IV.11.) VM. sz. rendelete a mezõ- és er-dõgazdasági légi munkavégzésrõl szóló44/2005. (V.6.) FVM-GKM-KvVMegyüttes rendelet módosításáról”.

E rendelet némileg könnyít a repülõbrigádok alábbiakban összefoglalhatóproblémáin:

– Szakmailag nem megalapozott mó-don, a valós kockázatoktól függetle-nül meghatározott védõ távolságokkérdése, valamint a megrendelõketés a repülõket egyaránt sújtó túlzottadminisztratív terhek, (bejelentésikötelezettség, éves terv, és ezekrendszeres és szükségszerû módosí-tásai).

– Közismert hogy komoly gond a légijármûvek idõs kora. Az eredetileg80 gépbõl álló Kamov-26 típusú he-likopterek létszáma mára 32-reapadt, és ezek átlag életkora 44 év.(Igaz ugyan, hogy a nagy mennyiség-ben rendelkezésre álló alkatrészmég néhány évig alkalmassá teheti agépeket repülésre). Új gépek be-szerzésére – a magas ár miatt – cse-kély a lehetõség (bár ennek ellenéremár dolgozik hazánkban 9 db Alou-ett-II típusú francia gép is).

A permetezõgépek kötelezõ, rendsze-res felülvizsgálatának tervezett új rendjetovábbi terheket róhat a repülõ brigá-dokra. E témát feszegette a következõelõadás: ,,Mi várható a légi permetezõkmûszaki vizsgálatánál” (Huszár Jenõ,Farmcenter Kft.)

Az EU a jövõben elõírja ugyan a per-metezõ berendezések rendszeres vizsgá-latát, de repülõgépekre vonatkozó vizs-gálati módszer még nem létezik. Továb-bá várat magára a megfelelõ követel-mény rendszer kidolgozása. Feltételez-hetõ hogy ennek kidolgozásában na-gyobb összefogásra volna szükség a re-pülõ brigádok között, különösen ha fi-gyelembe vesszük, hogy jobb ha a brigá-dok dolgozzák/alakítják ki javaslataikkala követelményrendszert, megalapozvaezzel a repülõ jármûvek további üzeme-lésének lehetõségét.

A Magyarországon permetezésrehasznált légi jármûvekre az alábbi határ-idõk kötelezõek:

– 2016. novemberéig biztosi tani kell apeszticid kijuttatásra használt be-rendezések vizsgálatát, legalábbegyszer

– 2020-ig a vizsgálatok közötti idõnem haladhatja meg az 5 évet

– 2020 után pedig 3 évenkénti vizsgá-lat lesz kötelezõ

Végezetül de nem utolsó sorban sze-retném megjegyezni: ha ezen elõírások abiocidokra nem vonatkoznak (ami mégnem tisztázott), akkor is, ha a repülõ bri-gádok munkája a mezõgazdaságban elle-hetetlenül, akkor kizárólag az évente150.000–600.000 hektár között ingadozószúnyogirtásból nem tudnak megélni.

,,Az Aqua-K-Othrin vizes bázisú, és víz-zel hígítható Bayer készítmény” Gerõ Ju-dit üzletág-igazgató (Bayer HungariaKft.) a tõle megszokott, jól összeállítottelõadásban vázolta az áttérés lehetõsé-gét a környezetvédelmi szempontból ki-fogásolható (és jelenleg leginkább elter-

jedt) ásványolajos (fehérolajos) ULVtechnológiáról, a környezetvédelmiszempontból lényegesen kedvezõbb,ugyancsak Deltametrin hatóanyagot tar-talmazó K-Othrin vizes bázisú kijuttatásimódra. (Film Forming Aqueus SprayTechnology – Film képzõ víz-bázisú tech-nológia).

A technológiai fejlesztés az ULV-melegköd földi kijuttatásra is kiterjed.Az elõadó nagyon látványosan szemlél-tette a megfelelõ cseppméret jelentõsé-gét, ami elengedhetetlen a környezetvé-delmi szempontból kívánatos – nagyonkicsi-és mégis hatékony – dózis elérésé-hez.

,,Bábolna Bio 2013 évi szúnyogirtó szerválasztéka” (Daru János Bábolna BioKft.)

A Bábolna Bio Kft ez évi kereskedel-mi palettája a szúnyog gyérítés mindenágát magába foglalja, és minden környe-zeti helyzetre, minden kijuttatás techni-kára tud ideális megoldást javasolni. Atermékek egy része saját gyártásból szár-mazik, más része import .

Lárvairtó készítmények.Hatóanyag: S-metoprenBiopren 4 GR: granulátum szóróval

légi vagy földi kijuttatás is lehetséges.Biopren 50 LML: földi géppel kijut-

tatható koncentrátum.Hatóanyag: Bacillus thuringiensis

Israelensis.Vectobac 12 AS: nyílt víz légi jármû-

rõl történõ kezelésére alkalmas folyé-kony formuláció.

Vectobac G: növényzettel benõtt víz-felület kezelésére alkalmas granulátum(légi és földi kijuttatás).

Imágóirtó készítmények:Hatóanyag: deltametrin– Mosquitox 1 ULV: légi és földi jár-

mûrõl egyaránt kijuttatható– Mosquitox 1 ULV forte: légi és földi

jármûrõl egyaránt kijuttathatóHatóanyag: lambda-cyhalotrin– Mosquitox–Lambda-1 ULV: légi

úton kijuttatható

A konferencia tapasztalatait összegez-ve, úgy gondolom nem bánta meg aki el-jött.

Az új problémákra, új kihívásokramegoldási javaslatokat hallottunk. Vi-tákban és hozzászólásokban sem volt hi-ány, ami a termet megtöltõ hallgatóságaktivitását igazolja.

Dr. Horn Andrása MaSZOSZ elnöke

Magyarországon már több mint 20 éve próbálkoznak a csí-põszúnyog-lárvák ellen ható biológiai készítmények alkalma-zásával, átütõ siker nélkül. Ennek köszönhetõen a szúnyoggyé-rítés messzemenõen domináns módszere hazánkban, – a szer-vezett gyérítés 1976. évi megindulása óta – az általános kémi-ai rovarölõ szerek repülõgéprõl történõ kijuttatása.

A biocidok fenntartható használatának biztosítása érdeké-ben azonban elengedhetetlen a szemléletváltás, a környezet-barát és szelektív készítmények egyre hangsúlyosabb alkalma-zása Magyarországon is, hasonlóan a nyugat-európai gyakor-lathoz, ahol számos országban csaknem kizárólagosan a bioló-giai szúnyoglárva ellenes készítményeket alkalmazzák.

A biológiai készítmények eredményes alkalmazására tett kí-sérletek kudarcai, amelyek a módszer széleskörû elterjedését

megakadályozták hazánkban, sok esetben a módszer szaksze-rûtlen használatából fakadnak. A légi-kémiai védekezéseknél

bevált szúnyoggyérítési gyakorlat átültetése a biológiai készít-mények alkalmazására tévútnak bizonyult.

Az eddigi hibák elkerülése érdekében ezért, a biológiai szú-nyoggyérítést irányító szakértõ szakirányú biológiai végzettsé-

ge, intenzív terepi jelenléte és gyakorlati tudása a továbbiak-ban alapvetõ fontosságú lesz. A biológiai készítményekrõl tud-ható, hogy a csípõszúnyog-lárvák tenyészõvizeibe kell kijuttat-ni, amelynek pontos, minden lépésre kiterjedõ módszertani le-írását azonban szakkönyvekbõl nem lehet kiolvasni és jól mû-ködõ hazai példákon sem lehet megtanulni. A szakszerû mód-szertan kivitelezéséhez adatokra, szakmai ismeretekre és gya-korlati tapasztalatokra van szükség. Magyarországon, többrészterületen (pl. hullámterek) még az adatgyûjtés fázisábansem vagyunk, holott, a begyûjtött adatok bázisán, a terepi ta-pasztalatok során láthatóvá váló továbblépési irányok kell,hogy meghatározzák a gyakorlati munkát. A jól mûködõ mód-szertan, bizonyos elemeiben tehát még csak most van kialaku-


Ahogyan elkezdõdött. A valóban hatékonyés költségtakarékos környezettudatos

szúnyoggyérítés megvalósításának fõbb lépéseiAz elõadás elhangzott 2013. március 28-án, a MaSZOSZ Szakmai Napon

lóban hazánkban, amely a bõvülõ ismeretek talaján válik majdegyre teljesebbé és teljesebbé.

A biológiai készítmények szakszerû alkalmazásának továbbinehezítõ tényezõi, hogy a szúnyogártalom jelentõs részét adóárvízi fajok tenyészõhelyéül szolgáló hullámterek alig vagyegyáltalán nem megközelíthetõek, illetve bizonyos tenyészõ-hely típusok biológiai kezelésére jelen pillanatban még nin-csen megfelelõ technológia.

Azonban minden felmerülõ nehézség ellenére is remek gya-korlati példával szolgál Szeged városa, ahol a környezettuda-tos szúnyoggyérítés kezdeti lépéseinek bevezetésével, jelentõsmértékû hatékonyság-növekedést, ugyanakkor figyelemremél-tó költségcsökkenést tudtunk elérni a 2012-es évben.

Az általunk környezettudatos szúnyoggyérítésként elneve-zett új és komplex szúnyoggyérítési módszertan három fõ terü-letet érint, amelyek egymásra épülõ lépések sorozatából áll-nak:

1. a kisebb röptávolságú, lakott területeken is fejlõdõ fajokelleni védekezés,

2. az árterekhez köthetõ árvízi fajok elleni védekezés,3. regionális védekezés kialakítása a közigazgatási területe-

ken kívül esõ területek bevonásával. A kis röptávolságú, lakott területeken is fejlõdõ fajok elleni

eredményes védekezés megalapozása Szegeden, a város köz-igazgatási határain belül 2011-ben indult a csípõszúnyog-lárvatenyészõhelyek térinformatikai alapú térképezésével, amely azelmúlt évben tovább folytatódott. Így 2012-ben összesen 145feltérképezett víztér rendszeres monitorozása zajlott.

2012-ben, a 33 jelentõs és extrém csípõszúnyog-lárva egyed-sûrûséggel jellemezhetõ tenyészõhelyek közül kettõben tör-tént részleges vagy teljes megszüntetés, illetve további nyolctenyészõhely esetén növényzet- és/vagy tereprendezés valósultmeg a tenyészõhelyek megközelíthetõségének és hatékony ke-zelhetõségének biztosítása érdekében. 2012-ben soha nem voltolyan intenzív a biológiai védekezés, mint az elõzõ években. A

precíziós földi kivitelezések következtében a biológiailag ke-zelt célterületek nagysága óriási mértékben, 96%-al csökkent2011-hez képest (1. ábra).

A hatékonyság és a költségek összehasonlítása tekintetében,a 2012-es és 2011-es évek remek lehetõséget kínálnak, ugyan-is e két év, a környezeti paraméter együttállások (Tisza és Ma-ros vízszint, hõmérséklet, csapadék) csípõszúnyog-lárva tenyé-szõhelyek kialakulására gyakorolt hatása tekintetében lénye-gesen nem tért el egymástól.

2012-ben, tehát Szeged közigazgatási határain belül, össze-sen 55.4 ha területen zajlott szervezett biológiai védekezés(343 alkalommal, 48 nap alatt), amely rendkívül eredménye-sen járult hozzá a 6300 ha-os területû város csípõszúnyog men-tesítéséhez, amelynek köszönhetõen a kémiai módszerrel ke-zelt területek nagysága jelentõs mértékben, 77,1%-al csökkentaz elõzõ évhez képest (2. ábra).

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy amíg Szegeden, a ké-miai úton kezelt területek nagysága 77.1%-al csökkent 2012-ben az elõzõ évhez viszonyítva, addig országos viszonylatban alégi ULV eljárással kémiailag kezelt területek nagysága, nemhogy csökkent, hanem 21 %-al nõtt 2012-ben, a 2011-es ada-tokkal összehasonlítva (I. táblázat).

I. Táblázat. Légi ULV eljárással kezelt területnagyság, 2008-2012

Év Területnagyság (ha)

2008 444 073

2009 477 310

2010 649 773

2011 131 230

2012 159 174

Forrás: http://www.makosz.hu/

A kis röptávolságú szúnyogfajok elleni védekezés kereté-ben, a szélesebb társadalmi összefogás kiépítése, valamint a la-


1. ábra. A biológiai módon kezelt területek nagysága 2011-ben,és 2012-ben.

2. ábra. A kémiai módon kezelt területek nagysága 2011-ben, és 2012-ben.

kosság tudatformálása és ismeretanyagának bõvítése érdeké-ben lakossági szóróanyag készült a magánterületeken találha-tó tenyészõvizekrõl és kezelésük fontosságáról, amelyet ingye-nes Culinex tabletta kiosztásával támogatott a szúnyogirtástkoordináló, Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.(1.sz. ábra). Továbbá, újdonságként, 2012-ben elindult az imá-gó alakban telelõ csípõszúnyogok búvóhelyeinek a megkeresé-se és a fajmeghatározásokat követõ kezelése is.

A kisebb röptávolságú, lakott területeken is fejlõdõ szú-nyogfajok elleni hatékony védekezés azonban önmagábannem elég. A kis hányadú kémiai szúnyoggyérítést Szegeden,2012-ben, amikor jelentõs árhullámmal nem kellett számolni,az árvízi fajok váltották ki. Amennyiben ezen fajok ellen nem

sikerül megnyugtatóan védekezni, árvizek esetén az árterekrõlérkezõ árvízi fajok tömegei óriási ártalmat okoznak. Jó példaerre az idei, 2013-as év is, amikor a nagyobb folyóinkon levo-nuló árhullámok következtében jelentõs mértékû szúnyogár-talom kialakulásával kellett számolni országos szinten. Az ár-vízi fajok tenyészõvizei ismeretének és rendszeres ellenõrzésé-nek hiányában csak kémiai eszközöket tudunk bevetni, amelyazonban tartós megoldást nem tud biztosítani. A kémiai keze-lések után ugyanis a nem kezelt külterületekrõl a visszafertõ-zõdés gyors és folyamatos. A rendszeres és kiterjedt kémiaikezelések szükségessége ugyanakkor a jelentõs költségvonzatmellett a nem célszervezet rovarfajok nagyobb mértékû pusz-tulását is okozza, amely rendkívül károsan befolyásolja a táp-lálékláncot.

A továbblépés a város közigazgatási határain kívül esõ hul-lámterek, valamint a folyók vízjárásával és a lehullott csapa-dékmennyiséggel összefüggésben megjelenõ vízterek egyrenagyobb távolságokban történõ térképezése és biológiai keze-lésbe vonása, amely egyben a regionális védekezés kiindulása-ként is szolgál. A munkának ez a része egyáltalán nem egysze-rû, új dolgok kitalálását és a megfelelõ gyakorlatba ültetést fel-tételezi, amely az egyik oka annak, hogy Magyarországon, ahullámtereken történõ eredményes biológiai védekezés eddigmég nem valósult meg.

2013-tól elkezdtük a térképezést és az adatgyûjtést a Szegedközigazgatási határain kívül esõ Tisza és Maros hullámtere-

ken, illetve a külterületeken. A forráshiány azonban jelentõ-sen meghosszabbíthatja ezt a munkát, így a jól mûködõ gya-korlat kialakulására valószínûleg még éveket kell várni.

A szúnyoggyérítésben nélkülözhetetlen szemléletváltás ér-dekében megalakult a „Csíplek! Alapítvány” (www.csi-plekalapitvany.hu), amely nagy szerepet kíván vállalni a tudat-formálásban és a környezettudatos szúnyoggyérítés széleskörûelterjesztésének támogatásában.

„Aki a járt utat a járatlanért el nem hagyja, az a fejlõdést megakadályozza. Az úttörõk egy csapást hagynak maguk mögött,és ez az ösvény a követõk nyomán kitaposott úttá válik.”

Gajda Zita & Szepesszentgyörgyi Ádámwww.szunyoggyerites.huNO MOSQUITO Kft.,

a European Mosquito Control Association – EMCA – tagjai)


Magyarországon a szervezett csípõ-szúnyog állománygyérítések során az el-múlt évtizedekben az imágók elleni vé-dekezés, azon belüli is a légi kijuttatásvolt a legnagyobb arányú. Területe~130.000-650.000 ha közötti, elsõsorbanaz adott év szúnyogártalma és a megren-delõk anyagi lehetõségeitõl függõen. Te-kintve a kiterjedt alkalmazást, szükségeshogy az engedélyezés során egységesvizsgálati módszerek alapján lehessenmegítélni a hatékony alkalmazás feltéte-leit, valamint a környezetbe való kijutta-tás kockázatait. Az elmúlt években, ko-rábban az MTA Növényvédelmi Kutató-intézetében, 2012. évtõl pedig a Közpon-ti Környezet- és Élelmiszer-tudományiKutatóintézetben azonos módszertanalapján vizsgáltuk a K-Othrin ULV (po-zitív kontroll, hatóanyag: 1,2 g/literdeltamethrin) készítményt, valamint el-végeztük az Aqua K-Othrine (20 g/literdeltamethrin) és a Mosquitox Lambda 1ULV (1,2 g/liter lambda-cyhalothrin) ké-szítmények engedélyezési vizsgálatait. Atesztek legfontosabb lépései az alábbiak:laboratóriumi hatásvizsgálatok, szabad-földi hatásvizsgálatok, permetlerakódásvizsgálata. A földi kijuttatások hasonlómódszertanú vizsgálatai, valamint a kör-nyezeti (víztoxikológiai) kockázatértéke-lés nem részei jelen írásnak.

Laboratóriumihatásvizsgálatok

Az általunk kialakított tesztmódszeraz IOBC/WPRS „Pesticides andBeneficial Organisms” Munkacsoport ál-tal kidolgozott, standardizált vizsgálatialapelveket követi.

Potter torony segítségével, ULV szem-cseméretben üveglapokra permetezett,frissen beszáradt peszticid film hatásá-nak teszünk ki csípõszúnyog imágókat,oly módon, hogy a kezelt üveglapokbólzárt dobozt képezünk, és ebbe juttatjukbe a vizsgálni kívánt imágókat (1. ábra).A vizsgált anyagok esetleges gázhatásá-nak kiküszöbölésére a teszt-dobozokbanállandó levegõcserét (ventillációt) bizto-sítunk. A tesztelt anyagnak való kitettségmaximum 24 óráig, illetve az alkalma-

zott dózis függvényében a szúnyogok tel-jes pusztulásáig tart.

A teszt-dobozok belsejében kezelt éskezeletlen felületek is lesznek, mivelcsak a doboz oldalait és fedését adóüveglapok lesznek permetezve.

A teszt során Aedes aegypti csípõszú-nyog faj 3-5 napos, már táplálkozottimágóit használjuk, mivel korábbi vizs-gálatainkban azt tapasztaltuk, hogy afrissen kelt 1-2 napos imágók nagyobbérzékenységet mutatnak az irtószerekkelszemben.

A vizsgálatokból megállapítható, hogymelyik az a legkisebb hatóanyag dózis,amit adott területegységre (hektár) kikell juttatni a megfelelõ hatékonyság-hoz. A módszer nem kezeli a szabadföl-dön meglévõ terepakadályokat, az eset-leges párolgási veszteséget, és a csípõ-szúnyogok repülése során bekövetkezõérintkezést sem képes figyelembe venni,tehát arra nézve jutunk adatokhoz, hogyaz imágók helyváltoztatása során, a ki-ülepedett permetszerrel kapcsolatba ke-rülve elpusztulnak-e. Az eredményekalapján a terepkísérletekben tesztelni kí-vánt dózisok beállítása adható meg.

A három vizsgált irtószer mindegyike

100 % mortalitást okozott a WHO általmaximálisan kijuttatásra javasolt 1 g/haa.i. dózis esetén. 0,5 g/ha a.i. dózis alkal-mazásakor a hatásidõ megnövekedett,80 % feletti pusztulást az Aqua K-Othrine 120 perc elteltével eredménye-zett, és 24 óra elteltével közelítette mega 100 %-ot. A K-Othrin ULV is csak 120perc után ért el megfelelõ, 95 % felettimortalitást. A Mosquitox Lambda 1ULV magasabb dózisban is csak 12 óraelteltével eredményezett teljes pusztu-lást, ami 0,5 g/ha a.i. esetén kezdett mi-nimálisan csökkenni (97,6 %).

A mérések alapján 0,5 g/ha a.i. dózisalatt egyik készítmény sem javasolt te-repkísérletre.

Szabadföldi hatásvizsgálatok

A hagyományos, kezelés elõtt és utánvégrehajtott csípésszámlálás csak nagy,összefüggõ területen alkalmas a szúnyo-gok elleni védekezés hatékonyságánakmegítélésére. Az eredményeket jelentõ-sen befolyásolja az imágók területre valóvisszatelepülése, amit számos – itt nemrészletezett – körülmény befolyásol,


Légi kijuttatásra alkalmazható szúnyogirtószerek összehasonlító vizsgálatai

Az elõadás elhangzott 2013. március 28-án, a MaSZOSZ Szakmai Napon

1. ábra: Összeállított laboratóriumi tesztrendszer szúnyogirtó szerek vizsgálatára

ezért ezt a módszert csak kiegészítéskéntalkalmaztuk.

A méréseket fõként a kezeléskor a te-rületre mûanyag hálóval borított ketre-cekben kihelyezett csípõszúnyog imágó-kon elvégzett vizsgálatokra alapoztuk. Aketrecekbe 10-15 Aedes aegypti imágókerül (2. ábra) majd ezeket a kezelésirányára merõlegesen helyezzük el, rész-ben nyílt területen, részben pedig nö-vényzettel fedett részen. A pontosabbszámítás érdekében a csípõszúnyogokatközvetlenül a kezelést megelõzõen tesz-szük a ketrecekbe, majd feljegyezzük azelhullást.

A kísérletek során a K-Othrin ULVkészítményt csak pozitív kontrollként al-kalmaztuk, ~1 g/ha a.i. dózisban (0,8 li-ter/ha), ami a várt módon gyakorlatilagteljes pusztulást okozott 30 perc után.Az Aqua K-Othrine esetén megállapítot-tuk, hogy magas hõmérsékleten (30 °Cfelett) 0,5 g/ha a.i. dózisban nem elegen-dõ a 0,5 liter/ha munkaoldat, ezért ma-gasabb mennyiséget javasoltunk. 1 g/haa.i. dózis, 0,8 liter munkaoldattal kijut-tatva már 30 perc elteltével 80 % feletti,míg 2 óra után teljes pusztulást okozott,növényzettel részben fedett területen is.

Mosquitox Lambda 1 ULV 0,5 liter/hamennyiségben kijuttatva (0,6 g/ha a.i.)átlagosan 80 % feletti pusztulást okozott12 óra elteltével, azonban az eredmé-nyek jelentõs szórást mutattak. Nyílt te-repen gyakorlatilag teljes elhullást ta-pasztaltunk, míg növényzettel részbenfedett területen a hatékonyság 70 %alatt maradt. 0,8 liter/ha mennyiségben(~1 g/ha a.i.) a készítmény teljes pusztu-lást okozott 12 óra elteltével, nyílt ésrészben fedett területen is.

Permetlerakódás vizsgálataA megfelelõ szereloszlás biztosításá-

ban elsõsorban az alkalmazott segéd-anyagoknak és a megfelelõ berendezé-seknek, kijuttatás-technológiának vanszerepe (szórófej, nyomásszabályozás,stb.). Az engedélyezési vizsgálatok nemelegendõek ezek teljes körû elemzésére,csak a jelentõs problémák elõzetes ki-mutatására adnak lehetõséget.

A vizsgálatok során a légi jármû egyhúzására merõlegesen 2 méterenkéntTEEJET típusú olaj- vagy vízérzékenymérõpapírokat helyezünk ki, a kezelésnyílt területén. Az elsodródás követésé-re a kezelés oldalhatárától távolodvaszintén felfogó lapokat telepítünk. Azegyes papírokról random mintavétel se-gítségével mintaterületet választunk,majd a mintákat magas felbontású, digi-tális kamera segítségével fényképezzük.

A mintaterületen színképelemzõ szoft-ver segítségével a relatív fedettség (%),illetve a fajlagos cseppszám (db/cm2) ér-tékeit határozzuk meg.

Az adatok részletes értékelését mel-lõzve megállapítható, hogy vizsgálata-inkban az olaj bázisú készítmények (K-Othrin ULV, Mosquitox Lambda 1 ULV)valamivel egyenletesebb szórásképet

mutattak a relatív cseppszám és a fajla-gos fedettség tekintetében is. Az AquaK-Othrine az engedélyezésre került ~1g/ha a.i. dózisban, 0,8 liter/ha munkaol-dattal kijuttatva megfelelõ eloszlásúvolt, jelentõs egyenetlenséget 0,5 liter/hamunkaoldat esetén tapasztaltunk.

Az elsodródás mértéke mindháromkészítménynél jelentõs, még a vizsgála-toknál mérhetõ 0-0,5 m/s szélsebességmellett is 25 illetve 50 méter feletti, an-nak ellenére, hogy a kísérleti kezeléseketegyenletes, 15-20 méteres repülési ma-gasságból tudták elvégezni, ami a gya-korlatban a települések felett nem meg-valósítható. Nagyobb távolságban nemmértük a kiülepedést, így pontos értéknem állapítható meg. Valószínûsíthetõ,hogy 2 m/s, vagy jelentõsebb szél eseténaz elsodródás több száz méter is lehet,ami megmutatkozik a hatékonyság csök-kenésében, és környezetvédelmi aggá-lyokat is felvet.

ÖsszefoglalásVizsgálataink alapján megállapítható,

hogy az engedélyezett dózisban, a helyeskijuttatás-technológia megválasztásával,mindhárom készítmény megfelelõ hatást

eredményez. A szabadföldi engedélye-zési tesztek minden esetben jó mûszakiállapotú kijuttató berendezésekkel let-tek végrehajtva, optimális idõjárási kö-rülmények mellett. Ennek ellenére je-lentõs a készítmények elsodródása, éskülön említést érdemel a növényzettelrészben fedett területeken a hatékony-ság egyértelmû csökkenése. Az engedé-

lyezési vizsgálatokon való megfelelés te-hát nem jelenti azt, hogy bármely készít-ménnyel minden területen hatékony len-ne a szúnyogok elleni kezelés, vagyis nél-külözhetetlen a térségnek megfelelõtechnológia helyes megválasztása, és azidõjárási körülmények tényleges figye-lembe vétele.

KöszönetnyilvánításA cikkben leírt vizsgálatokban részt

vett az MTA Növényvédelmi Kutatóinté-zet számos korábbi, illetve a KözpontiKörnyezet- és Élelmiszer-tudományiKutatóintézet több jelenlegi munkatár-sa. A permetlerakódás vizsgálatokatrészben a VM Mezõgazdasági Gépesíté-si Intézet munkatársai végezték. A te-repkísérleteket a Gergely Air Kft. ill. aSZEMP Air Kft. légi jármûvei hajtottákvégre. A módszertan összeállításában azOrszágos Epidemiológiai Központ mun-katársai nyújtottak segítséget. A vizsgá-latokat a Bayer Hungária Kft. és a Bá-bolna Bio Kft. megrendelésére végeztük.

Fekete Gábor,Központi Környezet- és

Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet,Ökotoxikológiai Osztály


2. ábra: Csípõszúnyog imágókat tartalmazó tesztketrec és olajérzékeny mérõpapír

1. Franciaországi kártevõmentesítõk világának átvilágítása

A kártevõmentesítõk világa mondhatni jól van, ha hiszünk afrancia szövetség 2012 év végén készíttetett tanulmányának.Íme az eredmény nagy vonalakban…

Az I+C Intézet, független piackutató cég, amely gazdaságiés kereskedelmi információk szolgáltatására szakosodott aprofesszionális kereskedelmet illetõen, a FranciaKártevõmentesítõ Szövetség felkérésére egy tanulmányt készí-tett, amely információkban és adatokban gazdag képet ad aszakmáról (2011).

A kártevõmentesítõ cégek jellemzõiFranciaországban 2011-ben a kártevõmentesítõ cégek (1200

cég) nagy része mikrovállalkozás (nagyon kis cégek) volt. Har-mada, 396 cég (33%), egyszemélyes vállalkozás, alkalmazottnélkül. 716 cég (60%) 1 és 10 alkalmazottal dolgozik. Csak acégek 7%-a alkalmaz több mind 10 munkavállalót, amibõl 72cég (6%), 11 és 30 közötti létszámú és csak 16 cég (1% ) dol-gozik 31 fõ fölötti létszámmal. Ezen cégek 5%-a 1980 elõtt,15%-a 2010 és 2011 között alakult! Minél nagyobb méretû egycég, annál régebbi, így tehát a 31 fõ felett foglalkoztató cégekfele 1980 elõtt alakult. És fordítva, a kis vállalkozások sokkalújabbak: háromnegyedének nincs egy alkalmazottja sem, éscsak 2005 óta létezik.

A nagy többség (55%) Kft. formájában dolgozik. Közel egy-harmaduk (29%) egyéni vállalkozás, 9% betéti társaság és 7%zárt vagy nyitott rész-vénytársaság. Ez utóbbi cégforma – min-den meglepetés nélkül – a szektor legnagyobb vállalkozásaiközött találhatók. Az Ile-de-France területén vannak legsû-rûbben a kártevõmentesítõ cégek, szám szerint 180, amely azösszes cég 15%-a.

Tevékenységek és bevételA szektor cégeinek több, mint 80%-a kizárólag szolgáltatást

nyújt. Azok között, ahol nincs alkalmazott, mindössze 1% fog-lalkozik kizárólagosan termékértékesítéssel és 11% vegyesen,mindkét tevékenységgel. Inkább a 31 alkalmazottnál többetfoglalkoztató cégeknél válik fontosabbá a termék- és berende-

zés-értékesítés, 33%-uk vegyesen tevékenykedik és 18% csakértékesítéssel.

Az összes kártevõmentesítõ cég végez rovarirtást, rágcsáló-irtást és fertõtlenítést. 12% végez levegõelszívó tisztítást (in-kább a középvállalatok), 12% takarítást, 7% hulladékkezeléstés 4% zöld terület karbantartást. Minél nagyobb egy cég, an-nál többféle tevékenységet végez. A takarítás és hulladékkeze-lés alapvetõen a legnagyobb cégekre jellemzõ.

A szakma 800 millió euró/éves bevételt realizál összességé-ben, aminek a felét a 30 alkalmazottnál többet foglalkoztatócégek, vagyis az összes cég 1%-a, hoz létre. A statisztika másikoldalról úgy néz ki, hogy azok a cégek, amelyeknek nincs alkal-mazottjuk (emlékeztetõül 33%) 27,7 millió euro az árbevétel-ük, ami az össz bevétel 3%-a. Azok, amelyeknek 1 és 10 fõ kö-zött alkalmaznak munkavállalókat 261,7 millió eurós bevéte-len osztoznak, míg a 11 és 30 fõt foglalkoztatók 121,8 millióeurón.

2010 és 2011 között az ágazat bevétele 4%-al nõtt. A 31 fõfelett foglalkoztató cégek kisebb növekedést mondhattak ma-gukénak, mindössze 1%-ot. A közepes méretûek azok, ame-lyek a legnagyobb növekedést mutatták, az 1 és 30 fõ közöttfoglalkoztatóknál ez a szám 6,5-7%.

Szakemberek és kártevõmentesítõ alkalmazottak2011 végén a kártevõmentesítõ szektorban 7500-an dolgoz-

tak, fele a legnagyobb vállalatoknál. A második legnagyobbmunkaadó az 1 és 10 fõ között alkalmazók csoportja, 2200 dol-gozóval. 1100-an a 11-30 fõs cégeknél és 450-en egyedül dol-goznak. Megjegyzendõ, hogy ebbõl a 7500 fõbõl, 1000 fizetett


A szakma mérõje10 cégbõl több mint 8 úgy tartja, hogy az ágazatban a

konkurencia szint megfelelõ (48%), vagy erõs 38%. Érde-kes megfigyelni, hogy a konkurencia szint megítélése ,,in-kább megfelelõ"-re csökken a legkisebb cégek esetében, ésa cég nagyságával egyenes arányban intenzívebbé válik.

Rövidtávon, a cégvezetõk véleménye megnyugtató. A je-lenlegi gazdasági válság ellenére, a cégek egy része úgy ér-zi, hogy fennmarad vagy fejlõdik a jövõben, ami jóval ma-gasabb számnak bizonyul, mint azok, akik válságtól tarta-nak (25%). Az optimizmus az 1-10 fõt és 30 fõ felett foglal-koztató cégek vezetõinél a legerõsebb.

Kitekintés az európai kártevõirtó piacra:Franciaország és Németország

vezetõ, 100 cégtárs, külsõ munkatárs vagy önkéntes. A fenn-maradó 85% mind fizetett alkalmazott.

A kártevõmentesítõ szakma széleskörûen férfi foglalkozás,82%-a az összes foglalkoztatottnak férfi. A legnagyobb cégek-nél találhatjuk a legkevesebb nõt!

A 6400 alkalmazottból 600 a vezetõségben és 700 az ehheztartozó körben dolgozik. A létszámnak 80%-a kártevõ-mentesítõ vagy szakember. Megjegyzendõ, de nem meglepõ,hogy a 31 alkalmazott feletti cégek nagy számban alkalmaznaküzletkötõket és vezetõket.

Jellegzetes tulajdonsága a szektornak, amit érdemes hang-súlyozni, hogy az alkalmazottak 95%-a határozatlan idejûszerzõdéssel rendelkezik. Az átlagéletkor 39 év, legyen az nõvagy férfi, bármilyen méretû a cég. A nagy többség 31 és 45 évközötti. Mindössze 1%-uk 60 év feletti.

A képzés, ami jelentõsA képzésre fordított büdzsé a kártevõmentesítõ ágazatban

3,8 millió euró volt 2011-ben és megfigyelhetõ, hogy a legki-sebb és a legnagyobb cégek tették a legnagyobb erõfeszítéstezen a téren. A teljes büdzséösszegbõl 65%-ot képviselnek ezutóbbiak! Átlagosan a 20 órás képzésen 1500-an vettek részt.Ebbõl 1200 dolgozó és munkás, 150 üzletkötõ és 150 vezetõsé-gi tag (messze õk vettek részt a leghosszabb idõtartamú képzé-seken).

Minden második vállalat elismerte a szakmai képzés igényéta következõ 12 hónapra: 49% az 1-10 fõt foglalkoztatóknál éstöbb mint 70% a többinél. A képzések között, a növényvédõ-szer-használat áll az élen (25%), ezt követik a kártevõmente-sítõ specialitások és új szabványok megismerése.

Dinamikusan fejlõdõ szektorA tanulmány idején, az ágazat cégeinek egy harmada (32%)

szeretne vagy tervezi, hogy 2012-ben új embereket alkalmaz.Ezek a fõleg a nagy cégek és szándékuk szerint technikusokatés kártevõirtókat (PCO) kívánnak felvenni. Ez a tendencia an-nál jelentõsebb, minél nagyobb egy cég. 30%-a a kis cégeknekjelezte, hogy szeretne új munkatársat felvenni, 48%-a a 11-30fõt foglalkoztatóknál és 60% a nagyon nagyoknál.

A kártevõirtás során, amikor egy állás felszabadul, az esetek54%-ban a határozatlan idejû szerzõdés lejárta az ok, 18%-ban pedig egyszerû felmondás. A felmondások és leépítések14, illetve 6%-ot képviselnek. A nyugdíjba vonulás oka 3%-ratehetõ. Meg kell jegyezni – mivel rendkívüli a Franciaországotsújtó gazdasági válság –, hogy a válság miatti elbocsátás számaa szektorban nulla!

2. Jó kilátások a jövõre, Németországban

Rod Parker a Gfk kutatóintézetbõl betekintést ad a kártevõ-mentesítõ ágazat és a kártevõmentesítõk kilátásaira. Piackuta-tásból származó konkrét számok képezik az alapját az alábbifejtegetésnek.

Ki tartaná ezt lehetségesnek? 1992-ben a Biocid világpiac(kártevõmentesítõ termékek növényvédõ szerek nélkül) még

körülbelül 5 milliárd EUR-os értéket foglalt magába a végfel-használó-áron. 20 évvel késõbb ez a szám a legújabb GfK-piackutatás alapján 19 milliárd EUR-ra ugrott. A német piac a90-es évek elején 150 millió EUR volt, most pedig több, mint600 millió EUR. Világszinten vizsgálva a biocidokat, amelye-ket a professzionális kártevõirtók alkalmaztak, 1992-ben 370millió EUR érték volt, ma pedig jelentõsen meghaladja az 1milliárd EUR-t – a munkaidõ és egyéb költségek hozzáadásanélkül. Mindenesetre ez figyelemre méltó fejlõdés. A fejlõdésalapjául szolgáló okokat most alaposan meg fogjuk vizsgálni,és különösen azt fogjuk megnézni, hogy mi várható a jövõben,és miért.

Mindenekelõtt azonban meg kell említeni, hogy a professzi-onális kártevõirtók nagyon fontos szerepet képviselnek aBiocid terén – és hogy egyre inkább szolgáltatás orientáltak ésazt képviselik, hogy a szakmai színvonalat még magasabbrakell emelni, és világszinten egységesíteni, azért, hogy a hotel-szektor és egyéb ágazatok globálisan mûködõ cégeinek igényétki tudják elégíteni.

Fontos szerep a dilemmábanA professzionális kártevõirtók döntõ szerepet játszanak a

dilemmában, amelyben jelenleg vannak. Az egyik oldalon kár-tevõirtó szerek elõnyei állnak: kisebb terhelés, csekély egész-ségkárosító hatás egy kártevõmentes környezetben. A másikoldalon ott az elvárás, hogy a lehetõ legkevesebb kézi alkalma-zás és a lehetõ legkevesebb önálló szeradagolás történjen. Aszolgáltatás-ajánlatok magja a szakmai hozzáértés, ami a vevõ-nek biztonság- és diszkrécióérzést ad, és ami talán a legfonto-sabb, hogy felelõsségátvállalást ígérnek. Ugyanis, ha valami


Ki mit csinál?Összességében, a 6400 alkalmazott 54%-a technikus és

kártevõirtó (PCO), 19% üzletkötõ, 13% adminisztrátor(fõként nõk), 8% vezetõ, 6% elemzõ, szakértõ (akik közöttnagyon ritka a nõ) …

rosszul sül el, akkor a vevõk tudják – egy ilyen egyre inkábbvitatkozós világban –, hogy a kártevõirtó a törvény elõtt felelõsazért, ami a munkája közben történik.

Növekvõ piacA német kártevõirtók biocid piaca (vagyis a professzionális

piac) a rágcsálóirtó szerek és a rovarirtó szerek között 43-57arányban oszlik meg és erõteljesen a hatóanyag koncentrátu-mok (azaz készítmények) uralják, amik hatóanyag elnevezése-ken kerülnek forgalomba.

A következõ néhány szám ennek a dinamikus piacnak az el-múlt 20 évben történt fejlõdését mutatja:

Ez a két évtizeden keresztül tartó állandó növekedés – átla-gosan 4-5 % évente – részben a gyártók, a feldolgozók és a for-galmazók befektetõi és innovációs erejére vezethetõ vissza.Néhány ezek közül, mint a Scotts Company, évrõl-évre egy sorinnovatív termékkel állt elõ, a kerttulajdonosok igényeinek akielégítése érdekében. A gyártói oldalon, a nagy cégeknél min-denekelõtt a Bayer kötelezte el magát a biocid szegmenshez ésalapított egy különálló céget, amely a növényvédõszeres test-vércégétõl teljesen különállóan tevékenykedik.

Összességében el kell még mondani, hogy ennek a szokatlannövekedésnek a fõ indoka túlnyomórészt a keresletnövekedés(Pull-effektus). Az elmúlt két évtizedben a világ több részébõlkereslet merült fel, ahonnan korábban nem, hozzájárulva a re-álbevétel többlethez. Ez túlnyomórészt az információáramlásjelentõs javulásának köszönhetõ, amin keresztül az emberek agyártó országától távoli vidékeken is informálódhatnak a bio-cidok elérhetõségérõl, beszerzési forrásairól, kiváltva némelyország részére a döntõ változásokat.

A német háztartások a költség alapján választanak, amikorarról van szó, hogy kártevõirtót bízzanak meg, hogy a házukatés környékét megszabadítsák az ezüstös pikkelykéktõl, csó-

tánytól, egerektõl és más kártevõktõl, ami olyannyira terhükrevan, mint egy veszélyes egészségügyi probléma okozója.

A biocidok iránti növekvõ kereslet már önmagában is emlí-tésre méltó, mivel a média túlnyomóan ellenséges ezzel szem-ben és egy meghasonlott állami véleményformálás is megfi-gyelhetõ. Például az EU, amely amíg lehetséges, a biocidokcsökkentésén vagy teljes eltávolításán dolgozik. Ez megnehe-zítette az állami funkcionáriusok dolgát: egyszerre figyelembevenni a politikát és ezt összeegyeztetni a csökkentett biocidbevétellel. Vajon sikerülhet nekik, hogy meggyõzzék a nyilvá-nosságot, hogy a biocidok megítélése és átengedése a szakem-bereknek elõítélet nélküli és tudományos alapokon nyugvómódon történt?

Megkockáztatunk egy pillantást a jövõbe

A trendek egyszerûek, de csak … trendek! Vagy valaki megtudná biztonsággal elõre jósolni a biocidok jövõjét a németkártevõirtóknál vagy a biocidokét általában? Valószínûlegnem, de némely hátsó szándéktól nem mentes okból, egyesmagyarázók a biocidok hanyatlását vetítették elõre, de ugyan-akkor több különbözõ forgatókönyvet is figyelembe lehet ven-ni. Világos, hogy állami oldalról az összes peszticidet betilthat-ják, de ha ezt tennék, annak a kultúrnövény termesztés össze-omlása lenne a következménye, ahogy õket ismerjük; aztán amostani növénytermesztés töredékét állítanák elõ ökológiaiúton, illetve biopeszticidekkel. De az már most elmondható,hogy (kivéve az egészségi okokat és a dalos szúnyogirtást) anövényvédelmen kívül a peszticidek csak néhány felhasználásiterületen szükségesek a túléléshez. A kérdés, amit ezért álla-mi oldalról is fel kell tenni, az: hol kell meghúzni a határokat?

Bizonyítékok vannak arra, hogy a biocid felhasználók Euró-pában és Észak-Amerikában nehezen gyõzhetõk meg arról,hogy létezik fontos indok arra, hogy többet ne használják abiocidokat. Ez egyrészt azt mutatja, hogy a biocid felhasználókszükségesnek tartják és mindenképpen a továbbiakban is hasz-nálni szeretnék a szereket. Ezen túl van még itt egy pár dolog:

– nincs hatékony megoldás a biocidmentes irtószerek közötttöbb rovar és rágcsáló ellen

– erõs a kétely a biocidellenzõk õszinteségét és célját illetõ-en

– megrendült a bizalom az állami funkcionáriusokkal szem-ben, hogy valóban pártállás nélküli, objektív-e a hatóság

Mostanában óriási különbségek vannak abban is, hogy a vi-lág különbözõ pontjain mennyit költenek biocid termékekre –


Biocid piac* 1992 2012

Biocid piac világszerte 5 milliárd 19 milliárdBiocid piac Németország 150 millió 600 millióProfesszionális kártevõirtó piac világszerte 370 millió > 1 milliárdProfesszionális kártevõirtó piac Németo.-ban 15 millió 40 millió* szolgáltatási költségek nélkülBiocid termékek megoszlása

Hatóanyagok világszerte 312 760Márkák világszerte 950 7 800Márkatulajdonosok világszerte 210 870


Kétszázmillió forintot meghaladó, saját erõs beruházássalrágcsálóirtó szert gyártó üzemet avatott fel a Bábolna Bio Kft.2013. június 6-án Bábolnán – tájékoztatta az ügyvezetõ azMTI-t.

Bajomi Dániel elmondta, hogy az új üzemben létesítetttechnológiával a társaság az egyik legnagyobb értékû importbeszerzését váltja ki hazai gyártással, így valamennyi, a piaconértékesített rágcsálóirtó terméket saját maga képes elõállítani.A gyártó gépsor a magyar Gáspár-Pack vállalat fejlesztésébenés kivitelezésében készült el, a beruházás 4 új és 10 közvetettmunkahelyet teremt.

A Bábolna Bio jogelõdjét 1965-ben alapították a BábolnaiÁllami Gazdaság állattartó telepeinek kártevõirtása céljából.A társaság jelenleg 151 fõnek ad munkát, 116 ember a gyártás-sal foglalkozik, értékesítést, illetve kártevõirtó szolgáltatá-sokat 35 fõ végez. A 2012-es árbevétel elérte a 3,4 milliárd

forintot, amelynek fele exportból származik, többek közöttAusztráliából, Amerikából és az Európai Unió országaiból.

A száz százalékban magyar tulajdonú vállalkozás akkor váltszéles körben ismertté, amikor 1971–72-ben sikeresen végre-hajtották Budapest teljes területén a patkánymentesítést, ésezt az állapotot azóta is fenntartották. A 2012 szeptemberébenlejárt szerzõdést nemzetközi tenderen öt évre újra a BábolnaBio nyerte meg.

A társaság Magyarországon az egyik legjelentõsebbközegészségügyi irtószer gyártó és forgalmazó vállalattá vált,saját analitikai és biológiai laboratóriumokkal rendelkezik. Atermékfejlesztést támogatja, hogy az újonnan kifejlesztett,illetve a folyamatosan gyártott készítményeket a vállalat sajátkártevõirtó részlege napi munkája során használja, teszteli.

(MTI hír)

Bábolnán rágcsálóirtó szert gyártó üzemetavatott a Bábolna Bio Kft.

Dr. Horváth Klára, Bábolna polgármestere és Dr. Bajomi Dániel

Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyûléselnöke és Dr. Bajomi Dániel

pl. 20 EUR/fõ Kanadában, de csak 0,35 EUR/fõ Indiában. Sõt,az EU-ban is van egy jó nagy szakadék: Németország 7,30EUR, Olaszország 5,00 EUR alatt. A piacnövekedés fejlõdéseis különbözõen folyik a különbözõ országokban, de az elmúlt20 év adatai rámutatnak arra, hogy azokban az országokban,ahol kevesebb volt a kiadás, ezen a területen a nagyobb kiadásfelé fognak elmozdulni.

Kétségtelenül, minden további biocid piaci növekedés azalábbi legfontosabb tényezõktõl függ:

– az átlagos egy fõre jutó jövedelem további növekedése– a biocidellenes törvényhozás és a hatóságok nem rosszab-

bodnak-e jelentõsen

A német kártevõirtók kilátásaiA rágcsáló- és rovarproblémák, amelyre a kártevõirtó szol-

gáltatás épül, valószínûleg a német háztartások számáraugyanolyan kellemetlen és nem kívánatos lesz a jövõben is,mint eddig. És hogy fogják ezt a németek kezelni?

– Nem foglalkoznak a problémával? Nem valószínû!

– Biocidmentes alternatív megoldásokat keresnek? Lehet-séges, de csak csekély mértékben, mivel ezek a termékektudomásunk szerint csak korlátozott eredményeket hoz-nak

– Önállóan oldják meg a problémát oly módon, hogy szaba-don értékesíthetõ termékeket vásárolnak? Igen, de ez töb-bek között a kereskedelem piacfejlõdéshez történõ hozzá-járulásán is múlik. Eddig a szupermarketek, az építõ-anyag-áruházak és más üzletek nem annyira versenyezteka biocid termékekért, ezeket nem kiemelt helyeken kínál-ják, sõt majdhogynem eldugva.

A professzionális kártevõirtók viszonylag erõs helyzetbenmaradnak, és ezáltal a háztulajdonos feltûnés nélkül élvezhetia biocid elõnyeit – azzal a jó érzéssel, hogy a professzionális is-meretek magas színvonala biztosítva van és minden törvényes,átlátható üzlet keretein belül folyik.

Röviden szólva: Ha valaki a biocid piac területén belül mégtovábbi gyarapodást fog elkönyvelni, akkor azok a hivatásoskártevõirtók lesznek.

fordította: Papp Zsuzsa Bábolna Bio Kft.

2013. április 10-11 között rendezte meg az Angol Kártevõir-tó Szövetség (BPCA) a londoni Dockland területén a PestEx2013 Nemzetközi Kártevõirtó Konferenciát és Kiállítást,amely a kártevõirtó szakma egyik legnagyobb, hagyományosrendezvénye Európában.

Az idei PestEx elõkészítõ csapata mind az elmúlt évek ta-pasztalatait, mind a kiállítók és a látogatók kívánságait figye-lembe vette annak érdekében, hogy a résztvevõk a szakma új-donságait elméletben és gyakorlatban is egyaránt megismer-hessék.

A két nap alatt a szervezõk 1923 belföldi és külföldi látoga-tót regisztráltak. A látogatók a kiállító napokon a standokmegtekintése mellett elõadásokon is részt vehettek. Az elõ-adások szinte minden aktuális témát felöleltek, elhangzott elõ-adás a kártevõirtás jövõjérõl, a második generációs rágcsálóir-tószerekrõl és a hulladék kezelésrõl is. Nem hiányozhatott

napjaink sláger kártevõje sem, mivel az ágyi poloskáról többelõadó is beszámolt. A két évvel ezelõtti eseményhez képestközel háromszázzal nõtt az érdeklõdõk száma, amely megkö-zelítette a kétezret.

A kiállítási terület folyamatosan tele volt látogatóval, amibizonyítéka annak, hogy Angliában igen nagy kultúrája ésmúltja van ennek a szakmának.

A kiállítók többsége természetesen Angliából érkezett, denem hiányoztak az ismert német, francia, olasz és amerikaikártevõirtó nagyvállalatok sem.

Közép- és Kelet Európa képviseletében a rendszeresen kiál-lító BÁBOLNA BIO mellett az Irtó Trió Kft. állított ki.

A standok között sétálgatva több ázsiai kiállítót is felfedez-tünk a két napos rendezvény során.

A több mint 90 kiállító felvonultatta a korszerû kártevõirtáseszközeit, felszereléseit, monitoring csapdáit és természetesennem hiányoztak a különbözõ színû és formulációjú rágcsálóir-tószerek sem. A hagyományos permetezõszerek és a kijuttatá-sukhoz szükséges gépi megoldások is szép számmal voltakmegtalálhatók a rendezvényen.


Beszámoló a PestEx 2013-ról

A kiállítók több standon is ügyességi játékokkal és szóróajándékokkal csábították a látogatókat.

A kétévente megrendezésre kerülõ PestEx kiállítás nemcsaka gyártóknak biztosít lehetõséget, hogy bemutassák termékpa-lettájukat a szakembereknek, és tájékoztatást adjanak a kárte-võirtással kapcsolatos kérdésekrõl, hanem egyben eszmecserétis biztosít az európai kártevõipar részvevõinek.

A PestEx 2013 legnagyobb sláger termékei az ágyi poloskaelleni védekezés monitoring csapdái voltak, melyek különbözõtípusait nagyon sok kiállítónál meg lehetett tekinteni. Termé-szetesen az elektromos, ragasztófelülettel kiegészített rovar-

csapdák és a madár-védelem eszközei is jelen voltak a rendez-vényen, de már nem olyan nagy számban és kivitelben, mint azelmúlt években. Érdekes volt látni, hogy a technika és a külön-bözõ mûszaki berendezések egyre jobban szerepet kapnak a

kártevõirtás területén is. Több standon lehetett látni eltérõrendszerû digitális szisztémákat, mozgásérzékelõ kamerákat.A mûszaki megoldások közül bemutatták a rágcsálóirtást segí-tõ szennyvíz csõlezáró rendszereket, illetve a kártevõirtó esz-közökkel felszerelt hulladékgyûjtõket is.

A kiállításon, két standon is találkozhattunk ágyi poloskátkiszagoló kutyákkal. Mára ezek a négylábúak már több ország-ban is segítik a kártevõirtó szakemberek munkáját, és azon túl,hogy alapos és precíz munkát végeznek, rendkívül gyorsak is,hiszen egy szállodai szobával képesek 1-2 perc alatt végezni,míg egy kártevõirtónak legalább egy órára van szüksége, hogyalaposan átvizsgálja a matracokat, kárpitokat és a lehetségesbúvóhelyeket.

Összességében elmondható, hogy a PestEx 2013 kártevõirtókiállítás résztvevõi, látogatói és a rendezõk is elégedettek le-hetnek, mert egy nagyon színvonalas szakmai kiállítás kerültmegrendezésre ebben az évben is.

Papp György Bábolna Bio Kft.



Sajtóhír a svéd vállalatról2013. március 18-án az Anticimex a következõ hírt közölte: 100 %-ban felvásárolták az ISS vállalat Auszt-

rália, Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Olaszország, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Portugália, Spa-nyolország és Svájc területén végzett kártevõirtási tevékenységét, amelynek értéke kb. 2 milliárd dán korona(kb. 78 milliárd forint).

Az egyesített csoportnak, amely Anticimex név alatt fog mûködni, több mint 3000 munkavállalója lesz afranchise-okkal együtt, és mintegy 2,2 millió megrendelõt fognak kiszolgálni a fent leírt országokban.

,,Az Anticimex és az ISS-tõl felvásárolt kártevõirtási tevékenységek kombinációjával egy olyan nemzetközikártevõirtó cég jött létre, amely két szakvállalat tökéletes párosítása, amelyek ugyanazt az üzletpolitikát, he-lyi vállalkozók szemléletét osztják, és a kártevõirtásra fókuszálnak.” – mondta Olof Sand, az Anticimex vál-lalat vezetõje.

Management Day Brüsszelben

2013. június 26-án zajlott le Brüsszelben az ún.Management Day, amelyre a CEPA meghívta Prof. PhilippeBerny urat, aki a Lyon-i (Franciaország) Állatorvosi Egyete-men tanít, a nap vezérszónokának. Berny úr az Európai Bi-zottság Rodenticides Risk Mitigation Measures (Rágcsálóirtószerek Kockázatának Csökkentésére tett Lépések) tanulmányfelelõse. Berny úr bepillantást adott a munkába, amelyet õ éscsapata eddig ezen a területen végeztek az EU tagállamokbanlévõ jelenlegi helyzetre összpontosítva. Elmondta, hogy rövi-desen egy kérdõívet küldenek szét a CEPA tagoknak, és a visz-szakapott válaszokat belefoglalják majd a tanulmányba.

Prof. Berny megerõsítette, a kártevõirtó szolgáltató szakmaszámára létrehozott szabvány létfontosságú abban, hogy a ha-tóságok meg tudják határozni a minõsített professzionális fel-használó fogalmát és hogy hogyan kezeljék azokat a terméke-ket, amelyek kockázatát csökkenteni kell.

Beszéde végén Berny úr üdvözölte a CEPA kezdeményezé-sét, amelynek megfelelõn egy ‘állásfoglalás’-sal sürgetnék ahatóságokat, hogy – hatékony alternatíva hiányában – biztosít-sák a képzett kártevõirtó szakemberek számára, hogy azantikoaguláns rágcsálóirtó szereket használni tudják.

Beszédet tartottak még: Betrand Monemoreau, a CEPA el-nöke, aki áttekintést adott az európai kártevõirtó szolgáltatószabvány megjelenése utáni lépésekrõl, Dr. Chris Suter, a britKözegészségügyi Intézettõl, aki bemutatta a szabvány haszná-latához rendelt forgatókönyv kidolgozását, valamint

Emmanuel Audoin, aki a Bureau Veritas (Franciaország) mi-nõsítõ intézet képviseletében azokról az eszközökrõl beszélt,amelyeket ki fognak dolgozni annak érdekében, hogy a CEPAtagok részére megkönnyítsék a szabványban meghatározottakelérését és elnyerhessék a szabvány szerinti mûködést igazolótanúsítványt.

Europe Days for HungaryA CEPA, folytatva a nemzeti szövetségei számára létreho-

zott Europe Days keretében, két magyar tagszövetsége aMaKOSZ (Dr. Bajomi Dániel vezetésével) és a MEGE(Vranesics Csaba vezetésével) delegációját külön-külön fo-gadta májusban és júniusban, abból a célból, hogy az EurópaParlament magyar képviselõinek bemutathassák Szövetségei-ket és hogy a CEN-nel (Európai Szabványosítási Intézet) kö-zösen kidolgozásra kerülõ Kártevõirtó Szolgáltató EurópaiSzabvány küszöbön álló megjelenését elõsegítsék (lásd. júniu-si Hírlevelünket).

C E PA H Í R E K

Balról jobbra: Daru János (Bábolna Bio Kft.) Roland Higgins (CEPA), Dr. Bajomi Dániel (MaKOSZ)

International Pest Control - 2012 november/december

,,Páratlan”, új patkányfajt fedeztek fel

Ez a patkányfaj egy új lépést képvisel a rágcsálók fejlõdé-sében, mivel nem képes rágni/rágcsálni. A cickány kinézetû

állatka (ld. kép) – Paucidentomys vermidax – tépõfog-szerûfelsõ metszõfogakkal rendelkezik, amely nem alkalmas rág-csálásra, és nincsenek hátsó fogai. Kizárólag földigilisztávaltáplálkozik.

A P. Vermidax-ot a messzi Sulawasi-n, az indonéziai sziget-világban fedezték fel. Mutat némi hasonlóságot a Fülöp-szi-geteki rovarevõ cickánnyal, de az elõbbi egy evolúciós lé-péssel továbblépett azzal, hogy egyáltalán nincsenek õrlõfo-gai.

Dr. Kevin Rowe, aki a Viktoria-i Múzeum (Ausztrália) fel-fedezõ csapat tagja volt, mondja: ,,Több, mint 2.200 rágcsá-lófaj él a földön és eddig a felfedezésig mindegyik rendelke-zett a szájüreg hátsó részében elhelyezkedõ õrlõfogakkal, il-letve elülsõ metszõfogakkal. Ez egy kitûnõ példa arra, hogyaz új ökológiai feltételekkel szembesülve – ebben az esetbena földigiliszták bõségével – a fajok hogyan képesek tovább-fejlõdni azután, hogy a körülmények megváltozása folytánelvesztik jellegzetességeiket.”

Az állatkának patkányszerû farka és hasonlóan a cickányé-hoz, hosszú, vékony orra van. Csak metszõfogai vannak,amelyek a felsõ állkapocsban kettõs hegyben végzõdnek (ld.kép).

A latin eredetû nemzetségnév Paucidentomys azt jelenti:,,kevés fogú egér”, a faj név vermidax pedig az jelenti: ,,gi-lisztaevõ”.

Anang Achmadi (társ-szerzõ – Zoologicum Bogoriense (In-donézia) Múzeum): ,,A rágcsálókat speciális metszõfogaikteszik alkalmassá a rágásra, amely az egész világon élõ rág-csálók legjellemzõbb vonása. Azzal, hogy ez a patkány el-vesztette összes fogát, kivéve a rágcsálásra alkalmatlan, szo-katlan formájú metszõfogai egyedülállóvá vált a rágcsálókközt.”

Dr. Rowe szerint a felfedezés mintegy figyelmeztetõülszolgál arra, hogy a vadonban még lehetnek felfedezetlen fa-jok.

Pest Magazin - 2012 november/december

A háziegerek rezisztenciájára vonatkozó irányelveket tett közzé

az ún. Rezisztencia CsoportAz Egyesült Királyságban mûködõ Rodenticid Rezisztencia

Akció Csoport (RRAG) új összegzést tett közzé a háziegerekantikoaguláns rezisztenciájáról, a jelenleg rendelkezésre állóinformációk alapján.

A háziegeret (Mus domesticus) gyakran a ‘kisebb’ kártevõkközé sorolják, különösen amikor a vándorpatkányra (Rattusnorvegicus) vonatkozó rengeteg információt, illetve a médi-ákban történõ szereplését nézzük.

A szakértõk nagy csoportja azonban egyetért abban, hogyaz egerek antikoaguláns rezisztenciája igen elterjedt. Sõt,gyakran azt állítják, hogy nehezebb egy érzékeny egeret ta-lálni, mint egy rezisztenst!

Az RRAG által közzétett publikáció áttekintést ad a ren-delkezésre álló adatokról és az egérirtással kapcsolatos véle-ményrõl, ismerteti az antikoaguláns rezisztencia elõfordulá-sát és fontosságát, a jelenlegi álláspontot, valamint támogat-ja a rendelkezésre álló alternatívákat a hatékony és folyama-tos egérmentesítés érdekében.

Az irányelvek letölthetõk pdf formátumban az RRAG hon-lapjáról: http://www.bpca.org.uk/rrag/index.html

rtl.de - 2013. április 17.

25 ember evett patkányméreggel,,ízesített’’ zsemlét

Úgy jött, mint egy nemes cselekedet: A Vechta (Német-ország) körzetében lévõ cég munkatársai örömmel láttakneki a kartondoboznyi zsemlének, amit az ajtajuk elõtt ta-láltak. Késõbb jött a sokk: a pékáruhoz patkánymérget


HÍREK, CIKKEK

kevertek. Az érintetteknek aggódniuk kell az egészségü-kért vagy esetleg az életükért? És még egy további kérdéstis vitatnak a kis, Oldenburg melletti, Steinfeld-i közösség-ben: Bosszú állhat-e a háttérben?

Egy Steinfeld-i mûanyagfeldolgozó cég 25 munkatársaevett mérgezett zsemlét, amelyet egy ismeretlen helyezett ela cég elõtt. Mindannyiukat elõvigyázatosságból kórházbaszállították, azonban senki nincs életveszélyes állapotban.Nem mutattak semmilyen tüneteket, közölte a rendõrség.Az adag nem lehetett halálos. Az elkövetõ és tettének indí-téka teljesen ismeretlen a dolgozók elõtt. „Megfeszített erõ-vel dolgozunk azon, hogy felderítsük az ügyet”, mondtaAndrik Hackmann rendõrségi szóvivõ.

A mérgezett zsemleajándék szóbeszéd tárgya lettSteinfeldben. ,,A dolog már most nagyon nehéz”, mondjaSergej Weber. A 18 éves ipari tanuló 21 éves barátjávalCristoph Muhle-vel elemzi a történteket. Muhle azt feltéte-lezi, hogy egy kirúgott munkatárs tettérõl lehet szó. „Talánbosszúállás, ki tudja?”, mondja õ.

A cég úgy tûnik, megrendültA zsemléket két mûanyag ládában találták, amelyek a cég

két bejárata elé voltak helyezve, mondja Helmut Kohake, azérintett Müller-Technik cég vezetõje. A cég mûanyag alkatré-szeket gyárt az autóipar számára.

A ládákon volt egy utalás, hogy a zsemlék fogyasztásraszánt ajándékok. A délután folyamán tûnt fel elõször, hogy azsemlén valami furcsa anyag van. Néhány kolléga magátólment el a legközelebbi kórházba.

Riasztották a mentõket, akik egy 150 fõs csapattal vonul-tak ki a helyszínre. Addigra további alkalmazottakat találtak,akik szintén ettek a zsemlékbõl. Õket is kórházba szállítot-ták. A még el nem fogyasztott zsemléket a rendõrség lefog-lalta, és helikopterrel vizsgálat céljából elküldték a mintákata berlini Charité intézetbe.

A sokkoló eredmény: a zsemléken talált anyag egér- éspatkányméreg. Az áldozatokat még 72 óráig megfigyelésreaz intenzív osztályon tartják, mivel a méregnek lehet hosszútávú hatása, magyarázta a rendõrség.

,,A cégvezetés természetesen nagyon le van sújtva”,mondta Kohake. Nem volt semmilyen fenyegetés a vállalat-tal szemben. A munkahelyi légkör is jónak mondható, bár eza történtek után megváltozott, mivel: „nem tudni, mikor for-dulhat elõ hasonló eset”, mondta Kohake.

Nem szokatlan, hogy a munkatársak élelmiszert kapnak,,ajándékba”. „Amikor valakinek születésnapja volt, már tör-tént hasonló a központban”, mondta a cég vezetõje, ,,és240 alkalmazott közül akár minden héten van valakinek szü-letésnapja”. A cégnél most szigorúbb biztonsági intézkedé-sek bevezetését fontolgatják – esetleg kerítéssel zárják körbeaz épületet.

hvg.hu - 2013. április 25.

Egy kínai bogár állíthatja meg a keleti nyitást

Tûzzel-vassal veszi fel a harcot az Európai Unió a lom-bos fákat pusztító simahátú csillagoscincér ellen. Mivel abogár alapvetõen nagy szállítmányok fa csomagolóanya-gaiba bújva érkezik Európába, szigorú ellenõrzést vezet-tek be, aminek költségét általában a vállalkozásoknak kellállniuk. Az élõsködõ olyan veszélyes, hogy amelyik fánfelfedezik a fertõzést, azt gyökerestül kivágják és elégetik.Ha a bogár nagy tömegben megtelepszik, nem nagyon le-het vele mit kezdeni. Mindent elpusztít.

Minden erõfeszítés dacára az utóbbi idõben megnõtt azEurópai Unióba beszivárgó kártékony élõlények aránya. Kü-lönösen igaz ez az élõ fára igen veszélyes simahátú csil-lagoscincérre (Anoplophora glabripennis - ld. fotó), mely kí-nai áruimporttal érkezik a kontinensre. Az Európai Bizottságezért április elejétõl fokozottan ellenõrzi a beérkezõ áruk,fõként burkolóanyagok fa csomagolását, valamint a raklapo-kat, ugyanis a bogár ezekben megbújva utazik be a Távol-Keletrõl.

Felfalja az élõ fát„A Kínából behurcolt simahátú csillagoscincér immár ha-

talmas károkat okoz az Egyesült Államokban és megjelentNyugat-Európa országaiban is. Magyarországi megtelepedé-sére még nincs bizonyíték, ám csak idõ kérdése, mikor jele-nik meg hazánkban” – tudtuk meg Merkl Ottó entomoló-gustól, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársá-tól. A rovar úgy okoz kárt, hogy élõ, egészséges fák kérge alárakja petéit, a lárvák pedig fejlõdésük során szinte felfalják anövényt. A nálunk honos cincérfajok is hasonlóan cseleked-nek – nagy különbség, hogy azok beteg vagy elhalt fákat sze-melnek ki bölcsõnek, esetükben károkozásról így nem be-szélhetünk.

A másik probléma, hogy a bogár nem õshonos Európá-ban, hanem úgynevezett inváziós faj, ami azt jelenti, hogynincs természetes ellensége, amely kordában tarthatná az ál-lományát. Jelenlétérõl a fa alsó részén látható, ujjnyi vastag


HÍREK, CIKKEK


HÍREK, CIKKEKlyukak árulkodnak, amelyekbõl barnás por hullik. Ha a fajvalahol felbukkan, az egyetlen ellenszer a fa kivágása. Még agyökérzetét is ki kell fordítani a földbõl, és az egészet azon-nal el kell égetni. Merkl Ottó szerint ezzel a módszerrel va-lamelyest vissza lehet szorítani a bevándorló terjedését, dehosszú távon mindenképp a cincér a gyõztes. Magyarorszá-gon a kemény, kontinentális tél is komoly limitáló tényezõlehet a rovar számára, ám lehet, hogy elõbb-utóbb ehhez isalkalmazkodik majd.

Hirtelen támadnakAz inváziós vagy özönfajok az adott ökoszisztémában hir-

telen felbukkanó, általában nem õshonos fajok. Hiányoznaka természetes ellenségeik, netán a hazájukban megszokottkórokozók, így ha a környezeti feltételek is adottak, semminem szabhat gátat terjeszkedésüknek. Az õshonos fajokat ki-szoríthatják élõhelyükrõl, elfoglalhatják a táplálékforrásaikat,vagy akár fizikailag is elpusztíthatják õket: hirtelen érkezésüknem hagy idõt az ellenük alkalmas evolúciós stratégia kiala-kulására.

Minden fillér számít A kártevõmentesítésrõl alapesetben a szállítónak kell gon-

doskodnia, csakhogy a feladó cégek nem igazánegyüttmûködõek. Egész pontosan ott spórolnak, ahol tud-nak. Sajnos sokan egyébként sem adnak az adminisztrációraés a környezetvédelemre. Húzzák-halasztják a plusz kiadástjelentõ feladatokat egészen addig, amíg az áru megfelelõ ke-zelés nélkül, vagy hiányos, utólagosan megküldött doku-mentációval indul útnak. Sokszor a kinti cég nem is értesíti amegrendelõt, hogy a szállítmányt fa raklapra csomagolta.

A szabály eddig úgy szólt, hogy a megrendelõnek nyilat-koznia kellett, hogy a csomagolás tartalmaz-e fát, és ha igen,akkor a kártevõmentesítést még feladás elõtt elvégezték. Azellenõrzés szigorítására azért volt szükség, mert ez a rend-szer érezhetõen nem mûködött. A szigorú monitoringugyanakkor könnyen tönkrevághatja a megrendelõt, leg-alábbis, ha magyar – tudta meg a hvg.hu.

A hazai cégek általában megoldják, hogy a kínai partnerteljesítse kötelességét és elvégezze a kártevõmentesítést, ésha nincs más, pluszban fizetnek is érte. Önmagában ez a ki-adás nem óriási összeg, hiszen csak a csomagoló faanyagfertõtlenítését kell kifizetni. Ha viszont a szállítmány valame-lyik nyugat-európai országban akad fenn a rostán, akkor azegészet kipakolják, és a fertõzött csomagolóanyagot meg-semmisítik. Nem nehéz belátni, hogy az áru mozgatása, át-csomagolása, „karanténban” tartása jelentõsen növeli a tu-lajdonos költségeit – magyarázta Vancsik Miklós, a SeahorseKft. munkatársa, aki szerint a vállalkozó nem tehet sokkaltöbbet, mint hogy lenyeli a veszteséget. Persze megpróbál-hatja elismertetni a kínai céggel, hogy mindez az õ mulasz-tása miatt történt, de ez a gyakorlatban ritkán sikerül.

Meg kell tanulni együttélni vele„A fokozott ellenõrzés gyakorlati következményeirõl még

korai beszélni. De a kínai importtal foglalkozó cégeknek ezgarantáltan plusz adminisztrációt, több utánajárást és min-

den bizonnyal emelkedõ költségeket jelent” – mondta ahvg.hu-nak Pelsõczi Tamás, a Szállítmányozó Kis- és Közép-vállalkozók Szövetségének (SZKKÉSZ) elnökségi tagja, aSeahorse Kft. ügyvezetõje.

Több érintett vállalkozást is megkerestünk, hogy tételesenmennyibe kerül a csomagolóanyag fertõtlenítése. Az ár kikö-tõnként változik, a kilengések nagyok is lehetnek, de egyszabvány konténer megszabadítása a kártevõktõl átlagosan100-200 dollár között mozog. Pelsõczi szerint érdemes elõ-zetesen utánajárni, hogy az adott szállítmányra milyen sza-bályok vonatkoznak, és figyelmeztetni partnerüket, hogymaradéktalanul teljesítse feladatait, ami egyébként nemzet-közi szerzõdésben vállalt kötelezettség.

Ami a rovar teljes kipusztítását illeti, Merkl Ottó szerint il-lúzió. Ha a simahátú csillagoscincér megérkezik Magyaror-szágra, mindent meg kell tennünk terjeszkedésének lassításaérdekében, de egyben fel kell készülnünk az együttélésre.Mint ahogy azt már megtettük az ugyancsak inváziós fajnakszámító burgonyabogár vagy kukoricabogár esetében.

Magyar Állatorvosok Lapja - 2013. áprilisFekete S. Gy. - Bernitsa, T.:

Különbözõ emberi környezethatások (szocializáció, zene,zajzene, zaj) befolyása a patkányok viselkedésére (2. rész).

Válaszolnak-e a patkányok az emberi zenére?

A zene hatása - különösen a klasszikusé - jól ismert ésrészletesen kutatott az emberben. Jelen munka célja az volt,hogy a klasszikus zenének a laborállatok viselkedésére valóhatását vizsgálja. A szerzõk tizenkettõ, kísérletileg naív pat-kányon egyszerûsített porondteszteket (PT) végeztek. Az ál-latokat négyféle zenei hatásnak tették ki: Bach Goldberg-variációinak (BWV 988) 8 perces válogatását, Mozart D-dúrszonáta két zongorára (K 448), valamint ugyanezen zeneda-rabok kétszer gyorsabb, egyben két oktávval magasabb vál-tozatának (“rágcsálósított” humán zene). A zene sugárzásaelõtt egyhetes szoktatási idõszakot alkalmaztak: minden napjátszottak a patkányokkal, a késõbbi megfigyelési PT-vivári-umba helyezték õket, mindig azonos sorrendben. A vizsgá-latot öt alkalommal, kétnaponként végezték el. Egy alkalom-mal csak egyféle zenét sugároztak egyenként a 12 patkány-nak, és a vizsgálat alatt a többiek egy másik, távoli helyiség-ben voltak. Minden patkány kb. 8 percet töltött a PT-vivári-umban, ahol két független megfigyelõ rögzítette azetogramot, azaz evés, “lefagyás”, mozgás a fal mentén, átha-ladás a központon, ülés, sarokban ülés, szimatolás, alvás,mosakodás, figyelés és figyelés fölágaskodott testhelyzetben.Elsõ alkalommal a zene nélküli alapetogramot vették föl,majd egy-egy nap szünettel következett a Mozart-, majd aBach-zene, végül ugyanezek gyorsabb és magasabb változa-tai. Az eredmények azt mutatták, hogy valamennyi patkányérzékelte a zenét, mivel az alap viselkedésmintázat megvál-

tozott. Alvás és “lefagyás” jelensége nem fordult elõ. Vala-mennyi alkalmazott zene, de különösen a “rágcsálósított”változatok, jelentõsen csökkentették a patkányok mozgásak-tivitását, azok nyugodtabbnak látszottak és az önápolásrafordított idõ szignifikánsan megnõtt. A két klasszikus zeneközött nem volt lényeges különbség. Következtetésük szerinta klasszikus zene, akár az eredeti, de még inkább a kétszergyorsabb és két oktávval magasabb formában, alkalmas leheta laboratóriumi patkányok jólétének (3. “R” = finomítás/tö-kéletesítés) javítására.

Mosquito Cotrol Magazine - 2013 április

Encephalitis a számok tükrébenHa azt mondjuk, szúnyogok által terjesztett betegségek, az

elsõ, ami eszünkbe jut, az a Nyugat-Nílusi láz. 2012-re azamerikai Járványügyi Központok elõzetes beszámolója5.387 megbetegedést jelzett az Egyesült Államok területén –243 halálesetet is beleértve, amely 2003 óta a legmagasabbszám.

A térképet a WestNile.ca.gov, a kaliforniai West-Nile VirusWebsite készítette. A felmérést 2013. február 2-án frissítet-ték: Kalifornia állam 31 megyéjében regisztráltak Nyugat-Ní-lusi láz megbetegedést.

Míg a Nyugat-nílusi vírus egyértelmûen figyelmet követel,más encephalitis vírusok is elõfordulnak az Államok közös-ségeiben. Évente hét-tíz, rendkívül végzetes Eastern Equine(emberekre és lovakra jelent veszélyt) esetet jelentenek, va-lamint 75-100 LaCrosse encephalitis esetet, ez utóbbi külö-nösen a gyermekeket támadja meg – mondja Dr. RogerNasci, a Járványügyi Központok Arbovirus Betegségek Osz-tályának vezetõje.

Egy érdekes megjegyzés: ahogy növekednek a Nyugat-ní-lusi virus számok, úgy esik az encephalitis esetek száma St.Louisban, tette hozzá. Történelmileg, St. Louisban azencephalitis esetek száma 75-tõl több százig terjedt évente.Ez a szám kevesebb, mint 20 bejelentett esetre csökkentévente.

kivultagasabb.blog.hu - 2013. május 02.

Így vadásznak kutyával patkányra

Mint sok nagyváros, New York sem mentes a rágcsálóktól.Elsõsorban a patkányok okoznak gondot. A problémára sa-játos megoldást találtak ki Manhattanben: kutyákkal vadász-nak rájuk.

Sajátosan nagyvárosi megoldást találtak kutyáik kondíció-ban tartására a New Yorkiak, akik az állatokkal próbálják leg-


HÍREK, CIKKEK

alább kis részben felvenni a harcot az elsõsorban a kis mel-lékutcákban, sikátorokban elszaporodott patkányok okoztaproblémákra.

Nincs hivatalos becslés a patkányok számát illetõen, egybiztos: jó sok rója közülük New York utcáit, vagy éppen hú-zódik meg a parkokban, metróalagutakban.

A város egészségügyi vezetése már sok mindent kipróbált,2007-ben például egy egész csapat embert küldött ki Bronx-ba, hogy megpróbálják felmérni a rágcsálók elterjedtségét,majd felvették a kapcsolatot a háztulajdonosokkal is, de nemsikerült áttörést elérniük.

Legutóbb pedig a városi közlekedési hatóság bízott megegy arizonai céget azzal, hogy a metrókban elhelyezett csa-likkal próbálják meg elérni a populáció csökkenését. (Ezzelszépen körbeírtuk a kiirtásukat...)

Nemrégiben viszont civilek egy kis csoportja gyûlt összeManhattanben, nem messze a városházától, egy órával nap-nyugta után. Természetesen vitték a kutyáikat is. A cél a pat-kányvadászat.

„Az egész arról szól, hogy a munkán keresztül fenntartsukaz állatokban a ragadozó-ösztönt” – nyilatkozta egyikük,Richard Reynolds, egy New Jerseyben élõ üzleti elemzõ éskutyatenyésztõ.

Bár a kutyák vadászösztöne nem is lehet kérdés, azért né-mi képzésre szükségük van. Ugyanis attól, hogy megkergetik

mondjuk a mókust a parkban, még nem biztos, hogy el iskapják.

Ideális esetben több kutya együttmûködése hozza meg avárt eredményt: az egyik kiszagolja a patkányt és jelt ad,gyakran ugatással. A másik megpróbálja kikotorni a patkányta menedékébõl, míg a harmadik elkapja, amikor az elmene-külne.

Akadnak persze, akik ellenzik a patkányvadászatot. A vi-lág egyik legnagyobb állatvédõ szervezete, a PETA (Peoplefor the Ethical Treatment of Animals) például egy olyan vide-ón botránkozott meg, melyen egy patkányt levadászó kutyavolt látható az egyik New York-i parkban. A szervezet szóvi-võje szerint mindez nem más, mint egy „rágcsálóirtásnak ál-cázott véres sport”.

DpS Magazin 2013. június

A mutáció megváltoztatja a csótányok ízérzékét

A csótányok az édes csalétkeket keserûnek érzik. Ameri-kai kutatások azt mutatják, hogy egy mutáció elveszi a csó-tányok kedvét az édestõl. Ez hátránnyal jár a csótányok fej-lõdésére.

Az édes a csótányok számára hasonlóan vonzó, mint azembereknek. A cukortartalmú mérgezett csalétkek széleskö-rû felhasználásával azonban a kártevõk fogyasztási szokásaikszokatlan megváltozásával reagáltak: sok csótány populációrégóta erõs idegenkedést fejlesztett ki a szõlõcukorral (glü-kóz) szemben. Ez egy olyan tulajdonság, amelyet továbbörökítenek utódaikra.

Mindezért egy mutáció felelõs, amely azt okozza, hogy acukor aktivizálja azokat az ízérzékelõ sejteket, amelyek ko-rábban csak a keserû anyagokra reagáltak. Az új ízérzettel acsótányok nagyon gyorsan reagáltak a megváltozott környe-zetben való túléléshez – írják a kutatók a „Science” szaklap-ban.

A mutációk legtöbbször funkció vesztéshez vezetnek. Eb-ben az esetben azonban a mutációk egy új funkció megszer-zését okozták – a keserû-receptorok glükóz általi aktiválását– mondja Coby Schal a raleigh-i North Carolina StateUniversity-rõl. Kutató csapata azt vizsgálta, milyen módontudják a Blatella germanica csótányfajok kifejleszteni a glü-kózzal szembeni idegenkedést. A biológusok elõször külön-bözõ típusú érzékelõ sejteket azonosítottak a mutációt nemszenvedett rovarok szájszervében. Ezeknek a típusoknak azegyike hatással van a glükózra, ami a táplálékfelvételt ösz-tönzi. Egy másik típus a keserû anyagokra reagál és jeletküld az agyba a táplálék felvétel elutasítására.

Azoknál a csótányoknál, amelyek glükóz ellenszenvet fej-lesztettek ki, a mérések váratlan eredményt adtak: a glükóz-zal való kontaktus aktiválta a keserû anyag érzékelõ sejteketés gátolta a glükóz érzékelõ sejteket. Ez megmagyarázza a


HÍREK, CIKKEK


HÍREK, CIKKEKglükóz tartalmú táplálék kerülését. „Bár nem tudjuk, hogy aglükózt ezek a csótányok tényleg keserûnek érzik-e, de tud-juk, hogy a glükóz ugyanazokat a keserû receptorokkal ren-delkezõ neuronokat aktiválja, mint a koffein vagy más kese-rû anyagok” – mondja Schal.

Az eredmények azt mutatják, hogy a kártevõ rovaroknemcsak egy használatban levõ rovarirtószerrel szembenválhatnak rezisztenssé. Viszonylag gyorsan meg tudják vál-toztatni az érzékelõ sejtjeiket és ezáltal a táplálkozási szoká-saikat is oly módon, hogy védve legyenek a mérgezõ csalét-kektõl.

Mindenesetre a védelmet nyújtó mutáció a csótányok szá-mára hátrányokat is jelent: legalábbis a laboratóriumban –méregmentes táplálék kielégítõ kínálata esetén – lassabbannövekszenek, mint a normál állatok. Lehet, hogy az édesrõltörténõ lemondás a mérgezett csalétkek nélküli természeteskörnyezetben is olyannyira megnehezíti a kielégítõ táplálko-zást, hogy a genetikai jegy ismét elveszhet. Ezt akarják mosta kutatók szabadföldi kísérletekkel vizsgálni. (JoachimCzichos, Wissenschaft Aktuell)

fordította: Erdei Erika, Bábolna Bio Kft.

Népszabadság - 2013. augusztus 10.

Malária: hatékony vakcina a láthatáron?

Nyolcvanszázalékos sikert értek el a klinikai vizsgálatok kezdetén

Tizenöt beoltott páciens közül tizenkettõ esetében teljesvédettséget okozott az a malária elleni oltóanyag, amelynekkifejlesztésérõl amerikai kutatók tanulmánya nyomán szá-molt be a Science címû tudományos folyóirat. Ez az eddigilegjobb eredmény, ugyanakkor a hasonló korábbi próbálko-zások (jelenleg húsz készítmény van a tesztelés különbözõfázisaiban) közös konklúziója, hogy a klinikai vizsgálatokkezdeti fázisaiban született kedvezõ tapasztalatokat késõbbkudarcok követték.

A malária az egyik legelterjedtebb fertõzõ megbetegedésa világon – évente akár 300 millió megbetegedést és többszázezer, esetenként közel egymillió halálesetet okoz –, na-gyon régóta ismerjük, ennek ellenére a tudomány hiába ke-resi a hatékony ellenszerét. A betegségért szúnyogok általterjesztett parazita egysejtû felelõs (nem is egy, hanem négy),amely a fejlõdés eltérõ fázisaiban a köztes gazda (az ember)szervezetének különbözõ zugaiban – a vérben, a májban, avörösvértestekben – bújik meg, nehezítve a kór legyûrését.A korábban egyedüliként és általánosan használt „ellenszer”,a kinin például csak a vérben lévõ kórokozókat hatástalanít-ja, az eddigi oltóanyagjelöltekkel pedig az volt a gond, hogya négyféle élõsködõ közül csak némelyikkel szemben mutat-koztak ütõképesnek, és többnyire csak idõlegesen. Ahogyan

a WHO egyik illetékese megfogalmazta: a maláriaszúnyogoka szúnyogirtó szerekhez, a paraziták pedig a potenciális ol-tóanyagokhoz szoknak hozzá túlságosan könnyen. (A mártüneteket produkáló betegség többféle szerrel jól kezelhetõ– ez a lázrohamok csillapítására és a gyakori kísérõ tünetnekszámító vércukorszint-csökkenésre is igaz –, ám a gyógysze-res gyógyítás a malária sújtotta térségek lakóinak többségeszámára nem elérhetõ, nekik egy olcsó megelõzõ védõoltásjelentené az igazi megoldást.)

Tavaly áprilisban már úgy tûnt, hogy a gyógyszeripar közeljár a dilemma megoldásához. A gaboni Albert SchweitzerKórházban végzett klinikai próbák az elsõ fázis során azRTS,S/AS01E jelû vakcina (a GlaxoSmithKline brit cég gyárt-mánya) esetében biztatónak látszottak, mivel 50 százalék fe-letti arányban eredményeztek védettséget. Sajnálatos mó-don azonban a következõ fázisban ez az érték 30 százalékközelébe csökkent.

A mostani bejelentés ennél lényegesen nagyobb elõrelé-pésre utal: a Robert A. Seder, az amerikai Vaccine ResearchCenter kutatója által vezetett munkacsoportnak 80 százalé-kos hatékonyságot sikerült elérnie. Az amerikai intézetben afertõzést hordozó maláriaszúnyogok besugárzásával állítot-tak elõ legyengített kórokozókat, majd az ezekbõl készült ol-tóanyagot fecskendezték be a kísérleti alanyokba. A mód-szer a kutatásban közremûködõ Sanaria biotechnológiaicégtõl származik. A klinikai kipróbálás elsõ fázisában egyéb-ként nemcsak a hatékonyságot, hanem az adagolást is vizs-gálják: a meglepõen nagy eredményesség csak azoknál mu-tatkozott, akik kellõképpen nagy adagot kaptak a vakcinából(a kisebb dózissal, illetve placebóval kezelt kontrollcsopor-toknak az összes tagja megfertõzõdött). A hírhez kapcsoló-dó, nem feltétlenül tudományos jellegû közlemények 100százalékos hatékonyságúnak írják le az új hatóanyagot, ezazonban legfeljebb csak abban az értelemben igaz, hogy amódszer elméletileg mind a négy maláriatípus megelõzésé-re alkalmasnak látszik – magát a tesztet azonban csupán azegyik törzs, a Plasmodium falciparum legyengített változata-ival végezték el. Kérdéses tehát, hogy a további három kór-okozótípus ellen is mûködik-e, mint ahogyan az is bizonyta-lan, hogy mennyire lesz tartós a vakcina által kialakított vé-dettség. Érdemes ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy a leg-újabb sikergyanús készítmény csak a klinikai kipróbálás elsõlépcsõjénél tart, és még ha az összes további fázisban hason-lóan jó eredmények születnek is, egy lehetséges gyógyszerkifejlesztéséig innen még 8-10 évig tartó folyamat vezet –amit csak kivételesen szerencsés esetben és hatalmas ráfor-dítások árán lehet 3-4 évre leszorítani.

A tavasz folyamán egy szintén ígéretes ausztrál próbálko-zásról is érkeztek hírek: a Griffith Egyetem kutatói olyan ol-tóanyag-aspiránst fejlesztettek ki, amely egerekben képesvolt megelõzni a maláriafertõzés mind a négy típusának ki-alakulását, méghozzá egyetlen oltással – itt azonban mégnincs szó emberi kipróbálásról.

A Magyar Kártevõirtók Országos Szövetségének hivatalos szakmai lapjaFelelõs kiadó: Dr. Bajomi Dániel, a MaKOSZ elnöke. Szerkesztõ: Németh Mária. Lektor: Dr. Métneki Júlia.

Szerkesztõség: 1117 Budapest, Budafoki út 183. Telefon és fax: (36-1) 464-5241.Hirdetésfelvétel: a szerkesztõség telefonszámán. – Készült: Misztótfalusi Kft. Bábolna

Eng. sz.: B/SZI/2178/1994

2013. augusztus 25-29. 24th Conference of the World Association for the Advancement of Veterinary ParasitologyPerth, Ausztrália www.waavp2013perth.com

2013. szeptember 9-11. MaKOSZ XXIII. Országos KonferenciájaBudapest, Danubius Hotels ARENA****H-1148 Budapest Ifjúság útja 1-3.

2013. szeptember 9-11. 1st Eurasian Pest Management ConferenceMoszkva, Oroszország www.pestmanagement.su

2013. szeptember 22-27. European Vertebrate Pest Management Conference (EVPMC9)Turku, Finnország www.evpmc.org/home

2013. október 16-18. 3rd Central European Forum for MicrobiologyKeszthely, Hotel Helikon www.mmt.org.hu/index.php

2013. október 23-26. PestWorld 2013Phoenix, Arizona, USA

2013. november 06. PestTechBirmingham, U.K. www.pesttech.org.uk

2013. november 26-28. 25th FAOPMA 2013Seoul, Korea www.faopma2013korea.com

2014. február 19. EurocidoDortmund, Németország http://eurocido.de

2014. június 2-4. 11th Fumigants & Pheromones Conference“Pest Management Around the World”Krakkó, Lengyelország www.insectslimited.com/conferences

2014. július 20-23. International Conference on Urban Pests Zürich, Svájc www.icup2014.ch

2014. augusztus 10-15. 13th International Congress of Parasitologywww.icopa2014.com

RENDEZVÉNYNAPTÁR

Documents

Húsz év...Dr. Sáringer Kenyeres Tamás országgyû-lési képviselõ ,,A szúnyoggyérítés állami támogatásának lehetõségei és szempont-jai” címû elõadásában a várható