V E R T E B R A T A HUNGARICA M U S E I H I S T O R I C O - N A T U R A L I S H U N G A R I C I

Tom. II. Fase . 1. 1960.

A d a t o k e g y e s m a d á r - é s e m l ő s f a j o k n a k a k ö r n y e z e t i h ő m é r ­s é k l e t v á l t o z á s s a l k a p c s o l a t o s h ő m é r s é k l e t i n g a d o z á s á r ó l

Irta: Anghi C s a b a Budapest Főváros Állat- és Növénykortje, Budapest

A homoithenn f a j o k u.n. állandó hőmérséklete i s csak v i s z o n y l a g állandó. Bizonyos, hogy a p o i k i l o t h e r m szerveze­tek külső hőmérséklethez való igazodása tágabb határok kö­zött ing a d o z i k . De p l . még az emlősrendek fejlettségi fo k a tekintetében i s jelentősek a testhőmérsékleti eltérések. I g y a kloakások, erszényesek hőmérséklete i s alacsonyabb, mint a patésoké vagy ragadozóké. A kloakásoké p l . 30 C°.

Az „állandó", azaz homoiotherm hőmérsékletű állatok i s a p o i k i l o t h e r m fajokból a l a k u l t a k k i kb. 60 millió év a l a t t . I g y p l * hőszabályozásuk éppen ugy, mint a változó hőmérsék-letüeké,az e x t r a u t e r i n élet k e z d e t i szakaszában kémiai s még az emberi ivadéknál i s csak 1 éves kora körül kezd beállni a f i z i k a i hőszabályozás. Vagyis a f i a t a l szervezetnek kompli­káltabb a hőgazdálkodása, mert csaknem kizárólag hőtermelő jellegű. Hőleadó, tehát f i z i k a i , hőszabályozása csak akkor fejlődik k i , amikor már termel annyi hőt, hogy f e l e s l e g b e n l e s z , tehát a leadás szükségessége fennforog mér.

A hőtermelés-leadás, tehát a szabályozás élettani funk­ciója, az anyagcsereviszonyokkal t a r t szoros k a p c s o l a t o t . Minél magasabb az állandó testhő,annál i n t e n z i v e b b az anyag­csere ás fordítva i s ez a h e l y z e t . Az állandó testhőjü álla­toknál tehát a testhőingadozás az anyagcsere egyik jellemző­j e , folytatólag a takarmányigényre i s k i h a t .

Annak kivizsgáláséra, hogy egyes homoitherm f a j o k r e k -tális testhőingadozása milyen határok között következik be, v a l a m i n t , hogy a külső hőmérséklet milyen határok között hat a testhő ingadozására, 7 emlős és 8 madárfajnál /amelyek­nél e z t a vizsgálatot e l l e h e t e t t végezni az állat sérelme nélkül/ egy éven át mérettem a rektális teBthőt és ugyanak­kor a környezeti hőt i s ugy, hogy a testhőmérés előtt, aznap és utána i s mérésre került a testhő. Az i g y n y e r t adatokból meg akartam óllapitani, hogy

1. / milyen határok között ingadozik a rektális testhő az egyes fajoknál

2. / a testhőingadozés milyen összefüggésben van a l e v e ­gő hőmérsékletével.

A vizsgált állatok abszolút testhőmérsékletének ered­ményeit táblázatban közlöm. /Lásd I . - I I . táblázat./

I . Táblázat

• átlag minimum maximum d i f f e r e n c i a

Gólya 36,2° 34,6° 39,9° 5,3° Gödény 39,7° 34,8° 41,0° 6,2° Kormoran 34,8° 33,1° 41,9° 8,8° Bütyköslud 37,6° 34,1° 42,0° 7,9° Pe k i n g i kacsa S 40,0°

39,3° 37,0° 36,5° . 42,0° 5,5°

Bantam s 40,4° 40,3°

38,0° 37,5°

42,0° 42,0° 5,5°

örvös fácán í 41.4° 37,1°

38,0° 37,5°

42.0° 42,0° 4,5°

I . táblázat folytatása:

She t l a n d i ló

Romanov j u h

Kameruni kecske

Rackajuh

K a r a k u l j u h

Nyúl

Dingó

átlag minimum maximum d i f f e r e n c i a

3 8 , 8 ° 3 6 , 0 °

3 6 , 2 ° 3 4 , 3 °

4 0 , 1 ° 3 9 , 8 ° 5 . 5 °

3 6 . 7 ° 3 4 , 4 °

3 5 , 4 ° 3 5 , 7 °

4 0 , 2 ° 4 1 , 0 ° 6 , 7 °

3 8 , 1 ° 3 7 , 2 °

3 5 , 6 ° 3 5 . 0 °

3 9 , 3 ° 4 1 , 0 ° 6 , 0 °

3 7 , 5 ° 3 8 , 3 °

3 5 , 8 ° 3 6 , 3 °

4 1 . 5 ° 3 9 , 8 ° 3 , 5 °

3 6 , 4 ° 3 7 , 5 °

3 6 , 3 ° 3 6 , 1 °

4 0 , 0 ° 3 9 , 5 °

3 , 7 ° 3 , 4 °

3 6 , 3 ° 3 8 , 4 °

3 5 , 0 ° 3 4 , 5 °

3 9 , 7 ° 3 9 , 4 ° *>7°o

4 , 9 °

3 8 . 4 ° 3 7 , 9 °

3 6 , 2 ° 3 6 , 2 °

4 1 . 5 ° 4 0 . 7 ° 4 , 5 °

I I . Táblázat

A testhőmérséklet átlaga madaraknál !• emlősöknél

3 8 , 7 ° / 3 4 , 8 ° - 4 1 , 4 ° /

3 7 , 2 ° / 3 6 , 0 ° - 3 8 , 8 ° /

A különbségek átlaga vad madaraknál " házi »

" " " madaraknál " " emlŐBöknél

" emlős hímeknél " " " " nőstényeknél

5 , 7 ° / 4 . 0 ° - 8 , 8 ° /

5 , 4 ° / 4 , 0 ° - 7 . 9 ° /

5 , 6 ° / 4 . 0 ° - 8 , 8 ° /

4 , 1 ° / 3 , 5 ° - 6 , 7 ° /

4 , 5 ° / 3 , 7 ° - 5 , 3 ° /

4 . 9 ° / 3 , 4 ° - 6 , 7 ° /

Az a d o t t hőmérsékletingadozások + 1° és + 35° környe­z e t i hőmérsékleteknél állottak elő.

Azoknál a fajoknál, amelyek szabadban élnek /tehát nem istálózottak/, a fagypont a l a t t i hőmérséklettel kapcsola­tos változásokat i e f e l l e h e t e t t v e n n i . /Lásd III.táblázat.

I I I . Táblázat

Bütykös lüd Pekingi kacsa Bantam örvös fácán

Romanovjuh

Rackajuh

Kameruni kecske

K a r a k u l j u h

/- 1°/ - /-6%-nál Testhő változása 37,8°-ról 3 8 , 4 - r a 39,4°-ról 39,9°-™ 39,4°-ról 39,9°-ra 41,3°-ról 38,7°-ra 41,7°-ról 39,7°-ról 35,9°-ról 37,5°-ról 36,2°-ról

40,8"-ra 40,2°-ra 38,4°V*a 38,0 - r a 38,2°-ra

37,1 -ról 38,2 - r a 36,2°-ről 36,5°-ra 36,7°-ról 35,2°-ra 38,4°-ról 38,0°-ra 38,4 -ról 38,0°-ra

A külső hőmérsékletmérések - mint e m i i t e t t e m - a t e s t -hőmársékletmárés előtt, aznap és után i s történtek azzal a céllal, hogy a megelőző, az aznapi vagy az utána következő külső hővel van-e szorosabb kapcsolatban a mindenkori t e s t ­hő? Az ezzel kapcsolatos eredményeket a IV. táblázatban köz­löm. /Lásd I V . táblázat./

IV. Táblázat. 0.7

A testhőmérséklet és az előtte | az aznapi | az utána márt külső hőmórsáklet közötti

különbözet átlagai

m a d á r a k

fehér gólya 20,8° 2 1,0° 2 1 , 1 ° gödény 2 3 , 5 ° 2 3,6° 23,6° kormorán 1 7 , 4 ° 1 7 , 4 ° 1 7 , 5 ° bütykös l u d 2 3 , 7 ° 2 3,8° 2 3 , 7 °

p e k i n g i kacsa S 0

2 2 , 4 ° 24,3°

24,8° 2 4 , 3 °

2 4 , 4 ° 2 4 , 2 °

bantam S Î

25,0° 2 6 , 9 °

25,1° 2 5 , 3 °

2 5 , 1 ° 2 5 , 4 °

örvös fácán í ?

2 5,6° 2 5 , 5 °

2 5 . 5 ° 2 5 , 4 °

2 5,8° 2 5 , 7 °

átlag 23,5° 2 3,6° 2 3 , 7 °

e m l ő s ö k

S h e t l a n d ! ló S Î

2 3 , 7 ° 21,6°

2 3,6° 2 1,6°

2 3 , 5 ° 2 1 , 6 °

romanov j u h í ?

2 2 , 1 ° 2 2 , 0 °

2 2,0° 2 1 , 9 °

2 2,0° 2 1 , 9 °

r a c k a j u h 5

? 2 2,6° 2 2 , 7

2 2 , 3 ° 2 1 , 5 °

2 2 , 4 ° 2 2 , 6 °

kameruni k e c s k e S ?

2 3 , 5 ° 2 1 , 7 °

2 1,8° 2 1 , 5 °

2 1 , 7 ° 2 1 , 6 °

k a r a k u l j u h S ?

2 2 , 3 ° 2 3 , 0 °

2 2 , 5 ° 2 2 , 5 °

2 2 . 3 ° 2 3 , 3 °

dingó s ?

2 2 , 5 ° 2 2 , 3 °

2 2 , 3 ° 2 2 , 2 °

2 2 . 6 ° 2 2 , 5 °

n y u l s 2 5.6° 2 2 , 4

2 5 . 5 ° 2 2 , 3 °

2 5 , 7 ° 2 2,8°

átlag 2 2 , 7 ° 2 2 , 3 ° 2 2 , 6 °

A mutatkozó átlag különbßeg ás extrém variációs határok az V. táblázatban láthatók.

V. Táblázat

előtte aznapi utólagoe

m é r é s e k m a d a r a k n á 1

23.5° /17,4°-26,9°/ 23,6° /17 t4°-25.5°/ 23,7° /17,5°-25,8°/

D » 9,5° D = 8,9° D = 8,3°

m é r i S s e k e m 1 ő s ö k n é 1

22,7° /21,7°-25,6°/ 22,3° /21,5°-25,5°/ 22,6° /21.,6°-25,7°/

D = 3,9° D » 4,0° D = 4,1°

Amint látható az egyes, u.n. állandó testhőmérsókletü, fajoknál i s bizonyos határok között a testhőmérséklet i s változik a külső hőmérséklettel. A hőmérséklet-változás a madaraknál, tehát az emlősöknél alacsonyabb fejlettségi f o ­kon lévő állatoknál, nagyobb mértékű /D = 5,6°/, mint az em­lősöknél /D = 4,1°/. Madaraknál a testhőmérsékletkülönbözet minimuma és maximuma i s nagyobb, mint emlősöknél. Vagyis testhőjük általában magasabb, ami élénkebb anyagcseréjük folytán érthető.

A nőivarú emlősök i s élénkebb anyagcseréjüek a himek-nél, amit hőmérsékletkülönbségük értékelhetően jell e m e z /4,5° és 4,9°/.

Ha a házi- és vadmadarak hőmérsékletkülönbségi a d a t a i t h a s o n l i t j u k Össze, látjuk,hogy a háziaknál a különbség 5,4°, a vadaknál pedig 5,7 C°. Utóbbiak tehát élénkebb anyagcseré-

jüeknek látszanak, mint az előbbiek. A f e n t értékelt adatok 0 C° fölötti hőmérsékletre vo­

natkoznak, ü C° a l a t t - 6 C°-ig azt találtam, hogy a f a j o k és fajták egy részénél /9 esetben/ a hőmérséklet csökkenésé­v e l a testhőmérséklet emelkedett, más részénél /5 esetben/ csökkent.

Bár nem szabályszerűen, de ugy látszik, mintha a levegő hőmérséklet-csökkenésével inkább emelkedne a testhőmérsék­l e t , mintsem csökkenne. A csökkenés ós emelkedés mértékének összehasonlításából az tűnik k i , hogy az átlagos emelkedés 0,98 C°, mig az átlagos csökkenés 1,16 C°.

Ez a rzobélyezerütlen testhőváltozás semmiféle követ­keztetésre nem ad lehetőséget. Mindössze a r r a l e h e t gondol­n i , hogy mind a csökkenés, mind az emelkedés k o n s t i t u t i o n e ­l l e eredetű.

Ez a feltételezés azonban még további vizsgálatot igé­ny e l .

A testhő és külső hő közötti különbséggel akarom j e l ­lemezni a mérés előtti, aznapi és utáni összefüggéseket. Emlősöknél a testhő az aznapi hőre reagál legjobban, mert a legkevesebb fokkülönbség ekkor van a testhő és a levegőhő között /22,3°/. Tehát sem a mérés előtt f e l v e t t levegőhő nincs hatással a másnapi testhőmérsékletre, sem a testhőmér­séklet nem j e l z i a következő napi hőmérsékletet.

Madaraknál semmiféle jellemző különbság nem v o l t megál­lapítható a f e n t i szempontok s z e r i n t f e l v e t t adatokból.

Lényegesebb eredményt láthatunk azonban az emlősök ós madarak testhőmérsékleti és a külső hőmérséklet közötti kü­lönbsége extrémértékei tekintetében. Amig u . i . az emlősöknél ez a különbség 3,9°-4,l°, addig a madaraknál 8,3°-9,5°.vagy­i s előbbinek duplája. Az emlősök és a madarak „állandó" testhőmérséklete és a külső hőmérséklet közötti különbség átlaga általában azonosnak mondható /22,3°-23,7°/, de az i n ­gadozás - mint láttuk - a madaraknál nagyobb, mint az em­lősöknél. Ez a tény pedig azt b i z o n y l t j a , hogy a vizsgálati

ai:va r i n t H madarak testhőmérséklete kevésbé á l l andó , mint az emlősöké. Ez a he lyzet lényegében megfelel az emlő­sök és madarak t ö r z s f e j l ő d é s i s z in t jének .

Minthogy a madarak testhőmérséklete , a fent iek sze ­r i n t , jobban ingadozik, mint az emlősöké, igy f i z i o l ó g i á s a k t i v i t á s u k i s akkor lehet nagyobbfoku, amikor a külső hő­mérséklet f o l y t á n tes thőjük olyan optimumra emelkedett, a -mely f a j i l a g kedvező az anyagcserére - s igy az i v a r i é letük szempontjából i s . Ezért ér the tő , ha a madarak t á p l á l k o z á s i s e zze l kapcsolatos i v a r i ak t iv i tásuk i s az évnek a r r a az időszakára kor látozódik , avagy éppen kulminál , amikor a k ü l ­ső hőmérséklethez a legkedvezőbb mértékben alkalmazkodik a t e s t h ő j ü k . Ez az á l lapot bizonyára hasonló a nem domeszti-k á l t emlősöknél i s .

A problémát megfordítva: ha a testhőmérséklet csekély ingadozásu, akkor a külső hőmérséklet opt imál is hatása hama­rabb b e á l l s igy az anyagcsere, f o l y t a t ó l a g o s a n az i v a r i é l e t egyöntetűbb l ehet . Vagyis a f a j szaporodási készsége i l y e n esetben nince , vagy n incs annyira a szezonál i s ingado­záshoz kötve , mint a tágabb határok között váltakozó hőmér­sék le tű f a j o k n á l .

Az á l landó hőmérsékletű fajok között a kevésbé vá l tozó hőmérsékletűek, tehát az emlősök, f e l t é t l e n ü l jobban tudnak alkalmazkodni a vál tozó hőmérsékleti viszonyokhoz, mint p l . a madarak, vagyis a tágabb határok k ö z ö t t i testhő-ingadozósu f a j ok.

Á l ta lában ta lán ez a tény i s bizonyos magyarázatul L z o l g á l ahhoz, hogy á l l a t k e r t i viszonyok között miért hono­sainak jobban az emlős, mint a madár f a j o k .

Fe l tehetően a fentebb vázol t körülmények i s egyik o-kát adhatják annak, hogy a budapesti gyakorlatban sok évek át lagaként a vad emlősfajoknak 50 %-a, de a vadmadárfajoknak csak 12,2 %-a szaporodott.

D a t e n ü b e r d i e i m Z u s a m m e n h a n g e mit d e n L u f t t e m p e r a t u r ä n d e r u n g e n e i n t r e t e n d e T e m p e r a t u r ­

f luk tua t ion e i n i g e r V ö g e l - u n d S ä u g e t i e r e n r a s s e n

Von Cs. Anghi Zoologischer und Botanischer Garten

der Haupstadt, Budapest

Bei e i n e r - e i n ganzes j a h r l a n g systematisch vorgenom­menen - Vergleichving der r e k t a l e n Temperatur 7 Säuger- und 8 Vögelarten und Rassen m i t der Lu f t t e m p e r a t u r fanden w i r dass die D i f f e r e n z zwischen der Rektaltemperatur der Saugetiere und der Luf t t e m p e r a t u r / b e i einem Durchschnitt von 22, 3 C°/ eine F l u k t u a t i o n von 3,9 C° b i s 4,1 C°, bei den Vögeln /wo der Durchschnitt 23,7 C° war/ sogar eine von 8,3 C° b i s 9,5 C° z e i g t e .

Das F l u k t u i e r e n der Körpertemperatur i n Verbindung mit jener der L u f t lässt darauf s c h l i e s s e n , dass d i e „konstante" Körperwärme se l b s t b e i den homoiothermen Tieren nur r e l a t i v g l e i c h b l e i b e n d i s t .

Es wurde f e s t g e s t e l l t , dass d i e Körperwärmefluktuation bei den Weibchen der Säuger etwas stärker /+4,9 C°/, a l s bei den Männchen /+4,5 C°/, - dies e l b e b e i dem Hausgeflügel /+5,4 C / dagegen etwas g e r i n g e r , a l s bei den Wildvögeln /+5,7 C°/ i s t .

Es i s t annehmbar, dass d i e b e i den Säugern vorgefun­dene g e r i n g e r e F l u k t u a t i o n möglicherweise auch eine Kompo­nente j e n e r Tatsache s e i , dass s i c h d i e Säugetiere des Buda­pester Zoo - im mehrjährigen Durchschnitt - i n 50 % dagegen die Vögel ebenda nur i n 12 % f o r t g e p f l a n z t haben.

Die Säuger passen s i c h w a h r s c h e i n l i c h den, für das Sexualleben e r f o r d e r l i c h e n optimalen Tempereturverhältnissen s c h n e l l e r an, a l s die Vögel.