die neueren Fundorte folgender Arten bewiesen : Gorytes procrustes Handl., Anoplius Samariensis Pallas., Macropis Frivaldszkyi Mocs, Bia-reolina neglecta Dours., Andreria barbareae Pz., Chalicodomma pyre-naica Lep. — Für die Hymenopterenfauna des historischen Ungarns haben sich folgende Arten als neu erwiesen : Tiphia minuta var. polita H. Costa., Pemphredon rugifer Dahlb., Anthophora crassipes Lep., Andrena rubopara Nyl., Halictus glabriusculus F . Mor., Osmia ter-gestensis D U C K E , Psithyrus bohemicus (SEIDL) .

APRÓ KÖZLEMÉNYEK

S a r r o t h r i p a R e v a y a n a Sc.-ról és O c n o g y n a p a r a s i t a H b .

A Sarrothripa Revayana SC-ról ABAFI-AIGNER azt írja, hogy repülési ideje július-augusztus hónapokra esik. Ezzel szemben van a gyűjteményemben egy példány, amelyet 1935. október 30-án gyűjtöttem sértetlen friss állapotban. 1937. február 28.-án kb. 15—20 cm.-es hóban kisebb gyüjtőutat tettem BALOGH IMRE és Dr. SZENT-IVÁNY JÓZSEF társaságában. A „Julianna-major" közelében elterülő erdő egyik nyírfájáról ráztuk le a S. Revayana ab. glaucana LAMP, egy teljesen friss példányát. Ez a példány a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében van. Ugyanaznap gyűjtöttük az első Phigalia peda-n'a-kat és Erannis leucopha ear iákat. — Az Ocnogyna parasita első két példányát az idén március hó 12.-én reggel fogtam a Sasad-dűlőben lévő ,,spanyol réten" épült Vámháznál, hideg szeles talaj­menti fagyos éjszaka utáni reggelen. Más lepkét akkor nem talál­tam. Mindkettő him. ? parasytát az idén sem sikerült gyűjteni Buda­pest környékén.

STAHULJAK JÓZSEF.

P o l y g o n i a L - a l b u m B u d a p e s t e n .

A nagykovácsi felé vezető útnak a Hűvösvölgyi nagy-rét s a Tisza István kertváros közötti részén 1937. március 14.-én délelőtt 11 órakor napsütéses időben kissé kopott, kitelelt Polygonia L-albu-mot gyűjtöttem.*

Dr. VARGHA GYULA.

*Tudomásom szerint az utolsó L-albumot Budapesten a Normafánál gyűjtötte MI* HÄLYI 1924. június 28-án. Ez a példány a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményé­ben van. (A szerk).

A m a g y a r faunára új b a g o l y l e p k e f a j .

1936. július 27.-én este 10 órakor a váci városligetben villany­fénynél NAGY LÁSZLÓ egy Phytometra (Plusiá) zozimi HB .-t fogott. Ez az állat a SEITZ szerint lokális faj, amelyet eddig a Piemont-ban, Galíciában. Dobrudzsában, az Uraiban, az Altái-hegységben, Nyugatszibiriában, Amurföldön és Japánban találtak meg. Ugyanez évben gyűjtött NAGY LÁSZLÓ Tahitótfalu közeié ben a pilisi hegyek­ben több Metoponia flava-i.

GERGELY ISTVÁN.

A c i d a l i a c o r r i v a l a r i a K r e t s c h m a r a z Alföldön.

1937. július hó 10-én Cegléden a város szélén 2 Àcidalia corri­valaria K R E T S C H M A R - 1 gyűjtöttem. Ezt az északi vonatkozású fajt a SEITZ szerint Európában csak Hollandiában, Északnémetország­ban s Oroszországban Leningrád (Szentpétervár) vidékén gyűjtötték. A történelmi Magyarország területén mindössze egy helyről, neveze­tesen Eperjesről volt ismeretes, ahol DAHLSTRÖM GY. gyűjtötte.

BALOGH IMRE.

Lepkészefi hírek Dunapenteléről. O p h i u s a a l g i r a a Dunántúlon.

1936. július 19.-től augusztus 1.-ig Dunapentelén tartózkodtam s itt elég sokat gyűjtöttem. Dunapentele Budapesttől kb, 70. km.-re délre fekszik a Duna jobb partján. Környéke dimbes-dombos, a folyó mellett nagyon sok a gyümölcsös. Dunapentele előtt kisebb erdős sziget terül el, amely a Magyar Tudományos akadémia tulaj­dona. Uralkodó fák a fűz és nyár, de látunk itt tölgyet, gyertyánt, sőt akácot is ; helyenként a hamvas szeder (Rubus caesius) szét-terpeszkedő nagy bokrokat alkot. Dunapentelei tartózkodásom érde­kesebb lepkészeti eredményei a következők voltak: Julius 29.-én és 31.-én este 10 óra körül villanyfénynél a Duna melletti lakóház falán egy-egy kopott rongyos Ophiusa (Grammodes) algira-i gyűjtöt­tem. Az idő mindkét este borús, erősen szeles és zivatarra hajló volt. Az 0. algira tudomásom szerint a történelmi Magyarországon csak a tengerparton volt ismeretes. Ugyanitt július 29.-én több más lepkefajjal együtt néhány Thyatira batist(erősen kopott állapotban),Diphtera alpiu-mot (friss példányokat), Angerona prunáriát, A. pr. var. sordidatát

(kopott állap.) és Euchloris smaragdariát gyűjtöttem. Július 22.-én este a szigeten villanyfénynél teljesen Friss Dicranura ermineat. kopott Gastropacha populifoliát és Cymatophora octogesima-i fog­tam. A szigeten a déli órákban sok Arachnia levana var. porima Apatura ilia és A. i. var clitie röpködött. Ez utóbbinak 1932. augusz­tus hó 20.-án teljesen friss példányát gyűjtöttem ! Már a felsorolt gyűjtési adatokból is láthatjuk, hogy a lepke-fauna szempontjából Dunapentele vidéke nagyon jó helynek Ígérkezik. Eddig sajnos csak a nyári időszakban (július hónapban) s ez egy izben auyusztus 20.-án gyűjthettem ott ; mindenesetre érdemes volna más időpontokban is megkísérelni a gyűjtést.

OSTERMANN BELA

Kérelem !

Tisztelettel kérem azokat a tagtársaimat, akik rostáló gyűjtéssel foglalkoznak, hogy ha akár hazai, akár külföldi rostált anyagot futtat­nak, a kifuttatott anyag kiválogatása után a futtató-üvegben össze­gyűlt törmeléket ne dobják el, hanem közönséges spirituszba, vagy alkoholba beletéve s a megfelelő termőhely és gyűjtő-vignettával ellátva címemre eljuttatni szíveskedjenek. Az ilyen futtattási anyag­ban ugyanis az apró, szabad szemmel alig látható atkák s külön­böző rovarok nagy tömegben találhatók úgy, hogy ezzel a szíves­séggel, aránylag kis fáradsággal juttathatnának igen tisztelt tagtár­saim gyakran igen értékes talaj-faunához. Már a közel-multban kapott futtatott anyagban is sok érdekes, sőt több, a tudományra új fajt is sikerült találni. A küldött anyagot gyűjtője legmesszebmenő figyelembevételével kezelem s publikációimban szivességét minden alkalommal kiemelem.

Dr. BALOGH JÁNOS egyetemi tanársegéd,

a Folia Entomologica Hungarica munkatársa Budapest, VIII., Muzeum-körut 4/a.

Állatrendszertani intézet.

E g y r i t k a bogár tömeges előfordulása.

A Mordellidák népes családjának tagadhatatlanul legszebb, de egyúttal legritkább faja is a Mordella perlata S U L Z . Elég nagy terü­leten terjedt el : ismerjük Olaszországból, Ausztriából, Németor­szág keleti és déli részéből, sőt még Keletszibíriából az Amur mel-

lékéről is.* Hazánkban sok helyről ismerjük, de mindenült csak egyes példányokban gyűjtötték, magam 45 év alatt csak egyetlen példányát fogtam. Egyedül STILLER VICTOR említi Szeged kör­nyékéről, ahol korhadó fűzfatörzsön nagy számban találták. (Entom. Nachrichtenblatt, 1930, IV., p. 7.) Ha a németországi coleopteologu-sok egy-egy példányt fognak belőle valahol, azonnal sietnek köz­zétenni, hogy milyen nagy ritkaság került birtokukba. Annál feltű­nőbb, hogy ez a „ritkaság" kedvező körülmények között minden képzeletet felülmúló mennyiségben elszaporodhat, mint azt a mult évben a Szikrában tapasztaltam.

A mult év májusának végén három napot töltöttem PEREGI ISTVÁN dr. barátommal az alpári határban, a Tisza mellett elterü­lő Szikra nevü erdőterületen. Már az első két napon is hálómba került egy-egy perlata s igen nagyra voltam velük, de amit az utolsó napon tapasztaltam, azt még álmomban sem tudtam volna elkép­zelni. ANTAL erdőőr kivezetett bennünket egy — becslésem szerint 4—5 hold terjedelmű irtásba. A sarjak alapján könnyű volt megál­lapítani, hogy az egész állomány kőrisfa (Fraxinus exelsior) volt. itt már a legelső tuskón hemzsegett a perlata; legalább 200—250 példány kergetőzött a forró napfényen. Gyönyörű bársonyfekete alap­színükből élesen kikülönülő ezüstfehér foltjaik csak úgy ragyogtak a nap sugaraiban. Az erdőőr pár lépéssel előbbre járva, talált egy hatalmas kb. 120 cm. átmérőjű tuskót, amelyen a Mordella perlata-k valósággal ülést tartottak. Amerre csak néztünk, mindenütt nyüzs­gött a „ritka" bogár. A tuskók felülete úgy át volt lyukgatva, mint a rosta, rágás rágás mellett; sokszor alig papírvastagságú fal választotta el őket egymástól. A lyukakban is igen sok példány tanyázott, de tele volt vele a tuskók között nőtt virágzó szederinda is. Egyetlen hálózásból egy gyüjtőüveget lehetett megtölteni bogárral. A legsze­rényebb számítás szerint, ha minden tuskóra csak 200 darabot számítunk (pedig némelyiken ötször ennyi volt) milliókra becsülhetjük a bogarak számát.

STILLER megemlíti, hogy egy hét múlva már nyomát sem találta a bogárnak, PEREGI barátom az idén is meglátogatta a Szik­rát, de ő sem talált már hírmondót sem.

HAJÓSS JÓZSEF.

*(Eddigi lelőhelyei alapján S y b i l l a - t y p u s ú f a j n a k volna tekinthető. Valószínűleg nem kőzet-indifferens Sybilla-typusú faj, amely csak bÍ7onyos oekolo-giai körülmények között tud nagyobb menyiségben tenyészni, ennek következtében csak kevés helyen találták meg s emellett még valószínűleg sajátos gradációt is mutat. — A szerk.

Bogártolvaj házi légy.

Az új Bruchidius faj leírásakor gyűjteményemben a SCHILSKY által leírt Br. Ganglbaueri egy példányát is találtam. Régi rosszul praeparált állat volt, tehát szépen leáztattam, hogy majd új etiquet-tára ragasztom, a még nedves bogarat itatós papírra tettem száradni. Egy közönséges Musca szemtelenkedett körülöttem, s egyszerre csak az én egyetlen Ganglbaueri-mel kezdte szívogatni. Elhessegettem a tolakodó legyet, el is repült, — de szipókájára tapadva magával vitte a bogarat is. Kétségbeesve kaptam utána, érintettem is kezem­mel, mire a bogarat elejtve tovaszállott. Most kezdődött a hadd-el hadd. Hasrafekve, nagyító üveggel centiméterről centiméterre vizs­gáltam a szőnyeget, míg egy jó negyedóra múlva meg is találtam íéltett kincsemet, — de aztán sietve ragasztottam fel és tettem a gyűjteményembe, hogy több légy hozzá ne férhessen.

HAJÓS JÓZSEF.

K l e i n e M i t t e i l u n g e n . (Zusammenfassung,).

J. STAHULJAK berichtet über das Auftreten von Sarrothripa revayana S C . im Frühling und im Herbst und teilt mit, dass er die ersten Ocnogyna parasita am 12. März 1937 in der Umgebung von Budapest sammeln konnte. Weiters erwähnt er, dass er am 20. Februar die ersten Stücke von Phigalia pedaria und Erannis leuco-phaearia sammelte. — Dr. J. VARGA fing am 14. März 1937 bei Budapest ein überwintertes Männchen von Polygonia L . album. — — STEPHAN GERGELY schreibt über eine für die fauna Ungarns neue Eulenart (Lepidopt. Noctuidae). Es handelt sich dabei um Phytometra (Plusia) zozimi H B , die L. NAGY am 17. Juli 1936 in Vác um 10 Abends bei Lampenlicht fing. — I . BALOGH sammelte am 10. Juli 1936 am Stadtrand von Cegléd (Grosse Ungarische Tiefebene) 2 Exemplare von Acidalia corrivalaria K R E T S C H M A R . — B. OSTERMANN berichtet über die Schmetterlingsbeute seiner im Juli 1936 auseeführten Reise nach Dunapentele (70 km südlich von Budapest). Unter anderem erwähnt er, dass er am 29. und 31. Juli bei elektrischem Lichte je ein abgeriebenes Exemplar von Ophiusa algira fing. Dieses Tier war aus dem historischen Ungarn bisher nur von der Meeresküste und von dem.,Bánság"bekannt.— Dr. J. BALOGH bittet alle Sammler, die mit dem Sammelsieb arbeiten, das Gesiebe nach erfolgtem Auswählen des eigenen Materials in Alkohol oder ge­wöhnlichen Brennspiritus zu werfen und ihm zu übersenden. —

J. HAJÓSS schreibt über ein massenhaftes Auftreten von Mordella perlata (Col.) im Mai 1937 in einem an der Theiss liegenden, „Szikra" genannten Waldgebiete.

A M a g y a r R o v a r t a n i Társaság működése 1 9 3 6 - b a n .

Az elmúlt működési év tanúbizonyságot tett arról, hogy a rovartan iránt való érdeklődést a nehéz idők sem tudják tompítani és hogy lassankint, olvkor végleg visszavonuló öreg gárdisták helyére lelkes, az élet küzdelmeitől megedzett fiatalok lépnek. Ülé­seink is egyre népesebbek, látogatottabbak. Ahhoz az elvhez híven, hogy társaságunk a rovartant nem tekintheti öncélnak, hanem olyan tudománynak, amely a gyakorlati életet is hívatva van szolgálni, ez elmúlt évben 5 előadást tartottunk a méhészet köréből. Ezek az előadások élénk visszhangot keltettek a méhésztársadalomban, amit a nagyszámú látogatás is bizonyított. Ezt a gyakorlati életbe történő bekapcsolódást a jövőben folytatni kívánjuk az alkalmazott rovartan egyéb ágaiban is. A mezőgazdasági és kertészeti kártevők tanulmá­nyozása az elmúlt évben is tovább folyt, a hivatásos mezőgazdasági entomológusok a társaság tisztikarában több vezető tisztséget töl­tenek be.. Miként a közelmúltban, a jövőben is fenn akarjuk tartani a kapcsolatot az emberi és állati betegségeket közvetítő vagy köz­vetlenül előidéző rovarokat tanulmányozó szakbúvárokkal. Mind­ezek mellett nem hagyjuk figyelmen kívül a rendszertannal és gyűjtéssel foglalkozók s az amatőr rovarászok kívánságait sem. Célunk az, hogy társaságunkba tömörüljön a rovartant bármilyen irányban, vagy nézőpontból mívelők összessége, hogy mint egy meghitt nagy családban minden magyar rovarász megtalálja itt kedves otthonát és megértő szaktársait.

Előadásainkat s üléseinket a Természettudományi Társulat előadótermében tartottuk. Az elmúlt működési évben 12 bemuta­tással és vetítéssel kisért előadásunk volt. Következő előadók követ­kező címmel tartottak előadást : Dr. FODOR JENŐ: Bogarászati gyűjtésem a Sar-daghon (Macedónia): Dr. KADOCSA GYULA: Lep-készeti vizsgálataimból ; Dr. KOPPAN JÓZSEF : A Bacillus Orpheus jelentősége a házi méh Hasításában ; A házi méhkirálynő (anya) nevelése és cukoretetés ; A méhtetü és az ellene való védekezés; Dr. ÖRÖSI PÁL ZOLTÁN: Méhészeti kutatás és kutató intézetek Németországban; A házi méh fertőző meddősége; PARLAY GYULA Lepkészeti gyűjtőutam Bulgáriában ; Dr. SZELÉNYI GUSZTÁV : A