Embed Size (px)
Citation preview
2016
A DIGITÁLIS VILÁG VESZÉLYEI
Kutatási jelentés:
A XII. kerületben élő
9-18 éves fiatalok
szüleinek véleménye
Készítette: Dr. Kósa Éva – Dr. László
Miklós – Danó Györgyi
1
Tartalom
A kutatásról ................................................................................................................................................... 2
Válaszadók ................................................................................................................................................. 2
Főbb eredmények.......................................................................................................................................... 1
Szekunder adatok ...................................................................................................................................... 3
Részletes eredmények ................................................................................................................................... 6
Szegmentáció .......................................................................................................................................... 32
2
A kutatásról
A XII. kerületi önkormányzat „A DIGITÁLIS VILÁG VESZÉLYEI” című kutatásának célja az
internethasználattal, az internet előnyeivel és veszélyeivel kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok széles
körben történő felmérése volt a XII. kerületben élő 9-18 éves fiatalok, szülők/nevelők és pedagógusok
körében. Az alábbi kutatási jelentés a szülők/nevelők válaszait mutatja be.
A szülők megkérdezése online kérdőív segítségével történt.
Válaszadók
Összesen 232 értékelhető válasz érkezett a szülőktől. Tíz kitöltőből közel nyolc édesanya, kettő édesapa.
A válaszadók életkora 33 és 66 év között mozog, 3/4-ük 40-49 éves. Az iskolai végzettséget tekintve a
válaszadók közel 8/10-e diplomás. Tízből heten 12-15 éves gyermekükkel kapcsolatban nyilatkoztak. Az
alábbi táblázatokban a válaszadók demográfiai jellemzőit foglaljuk össze.
1. táblázat
Említés, db Említés, %
8 3 1
9 2 1
10 6 3
11 10 4
12 64 28
13 45 19
14 28 12
15 27 12
16 21 9
17 11 5
18 15 7
Összesen 232 100
Gyermek életkora
2. táblázat
3. táblázat
4. táblázat
Említés, db Említés, %
33 1 0
34 1 0
35 1 0
37 2 1
38 11 5
39 4 2
40 13 6
41 18 8
42 23 10
43 20 9
44 15 7
45 20 9
46 15 7
47 16 7
48 17 7
49 16 7
50 10 4
51 5 2
52 1 0
53 7 3
54 7 3
55 3 1
56 1 0
58 2 1
63 2 1
66 1 0
Összesen 232 100
Válaszadó életkora
Említés, db Említés, %
1 59 25
2 107 46
3 51 22
4 10 4
5 3 1
6 2 1
Total 232 100
Gyermekek száma
(háztartásban)
sor % említi nem említi nem válaszol0-4 éves 6 93 0,4
5-8 éves 11 88 0,4
9-12 éves 48 51 0,4
13-17 éves 59 41 0,4
17 évesnél idősebb9 91 0,4
Gyermekek kora (korcsoportban)
1
Főbb eredmények
Otthon, számítógépen a válaszadók 92%-a, míg mobil eszközökön és munkahelyükön háromnegyedük
(75% és 74%) használja a világhálót. Más módon a kérdezettek mintegy negyede (23%) szokott
internetezni. Az internetezés gyakoriságát tekintve a túlnyomó többség (93%) napi szinten használja a
világhálót, 71% azok aránya, akik több órát is eltöltenek ezzel a tevékenységgel. 4%-ot tesz ki azok
aránya, akik azt állították, hogy legfeljebb heti 3-4 alkalommal lépnek az információs sztrádára.
A túlnyomó többség napi szinten levelezésre (84%), böngészésre (80%), munkához kapcsolódó
tevékenységekre (78%) használja az internetet, ezeket követi a hírolvasás (63%), azonnali üzenetküldés
(48%), egyéb információk keresése (45%) és a közösségi oldalak használata (41%). Fórumozni, illetve
tartalmat létrehozni a válaszadók több mint fele (52%, illetve 66%) sosem szokott.
A válaszadók közel harmada (30%) nagyon, illetve közel kétharmada (63%) valamennyire érzi úgy, hogy
járatos az internethasználatban, mindössze 7%-uk vélte úgy, hogy nem nagyon. Gyermekeikkel történő
összehasonlításban a megkérdezettek negyede (25%) véli úgy, hogy ő maga, míg harmada (32%), hogy
gyermeke tud többet e kérésben. 42% azok aránya, akik úgy vélik, hogy van, amiben saját maguk
járatosabbak, van, amiben gyermekük. Az átlagosnál többen mondták, hogy saját tudásukat érzik
nagyobbnak a következő csoportokba tartozók: édesapák, diplomások, 40 év alattiak. A megkérdezett
szülők 54%-a szeretné a jövőben fejleszteni internethasználattal kapcsolatos tudását, míg 39% nem
szeretné.
A szülők mintegy háromnegyede hasznosnak (nagyon hasznos vagy hasznos), tartja az
internethasználatot az ilyen korú gyermekeknél, míg inkább ártalmasnak ötödük ítéli, nagyon
ártalmasnak 2%-uk.
A megkérdezett szülők gyermekei leginkább saját szobájukban (66%), mobileszközön bárhol (65%), és
egyéb otthoni helységben (70%) használják gyakran az internetet (nagyon gyakran és gyakran válaszok
együttes említése), míg iskolában, barátnál, rokonnál és internetkávézóban ez az arány és gyakoriság
csökken: utóbbiban 86% egyáltalán nem csatlakozik fel a webre.
A megkérdezettek ötöde számolt be arról, hogy nagyon gyakran vagy gyakran előfordul gyermekével,
hogy alig lehet kicsalni szobájából, mert internetezik, tízből négy gyerekkel viszont ilyen sosem történik.
Családi program szervezésében a szülők 11%-át akadályozza nagyon gyakran vagy gyakran, hogy
csemetéje inkább netezne, továbbá a kérdezettek gyermekeinek 15%-a rendszeresen (nagyon gyakran
vagy gyakran) szokott enni internetezés közben.
Tízből hat szülő (62%) általában tudja, mit csinál gyermeke az interneten, 53% gyakran beszélget is erről
vele, míg rendszeresen 48% szabályozza, hogy mennyit és 41%, hogy hogyan használhatja azt. Az, hogy
rendszeresen bátorítja gyermekét az önálló internethasználatra és hogy maga is ajánl neki oldalakat csak
a válaszadók kb. negyedére jellemző, illetve ötödükre, hogy gyermekével közösen használja a webet.
2
A túlnyomó többség szabadon engedi gyermekének, hogy online videoklipet nézzen (84%), e-mailezzen
(83%) és azonnali üzenetet küldjön (82%), de a szülők 6/10-e (59%) a zene és film letöltést sem
korlátozza. A közösségi oldalak használatánál már erősebb a kontroll, azok aránya, akik egyáltalán nem
szabályozzák ezt: 43%, az internetes játékok használatánál 30%, a fénykép, videó megosztásnál pedig
28%. A megkérdezett anyák és apák a személyes információk megadását és az online vásárlást illetően
lépnek fel a leghatározottabban. Közel 3/4-ük (sorban 75% illetve 72%) nyilatkozott úgy, hogy
gyermeküknek ezt egyáltalán nem engedi meg.
Az interjúalanyok hat tizede (61%) állította, hogy rendszeresen beszélget gyermekével az internetes
etikáról, 55% gyakran fordít arra időt, hogy felkészítse csemetéjét arra, hogy mit tegyen nyugtalanító
tartalommal való találkozáskor, és 53%-ra jellemző, hogy sűrűn látja el őt tanácsokkal a világháló
biztonságos használatára vonatkozóan. Minden második kérdezett (49%) gyakran magyarázza el azt is,
hogy egyes weboldalak miért jók vagy rosszak, ennél valamivel kisebb azok aránya (42%), akik
rendszeresen segítenek gyermeküknek, ha azok nyugtalanító tartalommal találkoznak. Az internet
használatában, keresésben már csak az alkalmi segítség dominál (38% teszi rendszeresen, 54% néha). A
szűrőprogramok beállításában ritkán nyújtanak segítő kezet a szülők, 44% sosem tesz ilyet, 26% néha és
mindössze 20% rendszeresen. Az, hogy általánosságban beszélgetett gyermekével arról, mit kell tennie,
ha nyugtalanító vagy zavaró tartalommal találkozik, jellemzőbb az édesanyákra, közülük tízből hatan
teszik ezt rendszeresen, tíz apuka közül viszont csak négy.
A szülők többsége csak alkalmanként ellenőrzi gyermeke közösségi profilját, az általa látogatott
honlapokat; üzeneteiket, elektronikus leveleiket pedig jellemzően nem szokták. A válaszadók 83%-a
állította, hogy a gyermeke által használt computeren van spam-és vírusszűrő, 41%, hogy van olyan
program, mely rögzíti, hogy gyermeke milyen oldalakat látogat, továbbá 31%, hogy van olyan program is
rajta, amely bizonyos oldalak letöltését gátolja.
Az interjúalanyok szerint csupán gyermekeik 24%-ával fordult elő, hogy olyan tartalommal találkozott,
amelyről úgy érezte, hogy nem kellett volna látnia, 22%-ukat érte valamilyen negatív hatás, 19%-ukat
zaklatta fel valami, 4%-ukat zaklatták, 2%-uk kapott szexuális tartalmú ajánlatot vagy üzenetet. Egyetlen
egy olyan szülő volt, aki arról számolt be, hogy csemetéjét az internethasználat során megfenyegették. A
válaszadók közel háromnegyede (73%) úgy véli képes megfelelő segítséget nyújtani gyermekének egy
ilyen helyzetben, 8% érzi úgy, hogy csak néha tud, míg 2% vállalta, hogy többnyire nem tud megfelelően
helyt állni ilyen helyzetben - a kérdezettek 17 %-a nem kívánt válaszolni a kérdésre.
Kevés szülőknek van arról tudomása, hogy gyermeke az elmúlt egy évben valamilyen kellemetlen, vagy
rizikós helyzetbe került volna az online világban, vagy éppen szexuális vagy erőszakos tartalommal
találkozott volna a neten. A magabiztos többség az általunk vizsgált esetek mindegyikében azt állította,
hogy ez az ő lányával vagy fiával nem fordult elő. Megjegyzendő, hogy ezeknél a kérdéseknél kimagasló
volt a „nem tudja” válaszok aránya is: 25% nem tudja, hogy gyermeke látott-e szexuális tartalmú képet,
20%, hogy látott-e agresszív/erőszakos tartalmat, 17%, hogy gyermekét szándékosan kihagyták-e
valamiből, és 13%, hogy gyermeke kapott-e szexuális tartalmú üzenetet. Azt is megkérdeztük a
válaszadóktól, hogy volt-e már vírusos a számítógépük, hogy gyermekükkel előfordult-e már valamilyen
online visszaélés, illetve küldött-e magáról szexuális tartalmú képet másról vagy magáról. A vírusos
3
számítógépen kívül egyik általunk vizsgált szituáció sem fordult elő szinte egyetlen kérdezettek
gyermekével sem.
Arra a kérdésre, hogy tudomásuk szerint a gyereke iskolájában az órákon foglalkoznak-e a biztonságos
internethasználattal, a szülők közel azonos arányban válaszolták, hogy igen, megfelelő mértékben (23%),
hogy igen, de nem eléggé (28%), hogy nem foglalkoznak (24%), és hasonló azok aránya is (25%), akik nem
tudtak érdemben válaszolni a kérdésre.
Szekunder adatok
A Kaspersky Lab és a B2B International 2015-ös globális (26 országra kiterjedő) online kutatása1 során
12355 embert kérdeztek meg különböző az internet-biztonsági témákkal kapcsolatban. A gyermekes
válaszadóknak feltett kérdések eredményei rámutatnak, hogy bár a szülők több mint a fele (55%)
vélekedik úgy, hogy a gyerekeket fenyegető online veszélyek (mint pl. online zaklatás, nem kívánatos
tartalmak, veszélyes emberekkel való kommunikáció) növekednek, 1/5-ük nem tesz semmit annak
érdekében, hogy megvédje gyermekeit ettől. A megkérdezett szülők 36%-a tart attól, hogy gyermeke
cyber-bulling (megfélemlítés, fenyegetés, zaklatás, kiközösítés, személyiséglopás a neten stb.) áldozata
lesz, azok aránya, akik úgy tudják, hogy ez gyermekükkel meg is történt az elmúlt egy évben: 6%. Azt
hogy gyermeke – szintén az elmúlt egy évben - olyan tartalommal találkozott a neten, amivel nem kellett
volna, a szülők 11%-a gondolja, azt pedig, hogy idegennel kommunikált az online térben 8%.
A szülők közel harmada (30%) úgy véli, hogy nincs ráhatása arra, hogy gyermeke mit lát /csinál az
interneten. A kérdezettek 39% nyilatkozott úgy, hogy gyermeke védelmében oktatja őt az online világ
veszélyeivel kapcsolatban, 37% korlátozza az online töltött idő mennyiségét, 33% felügyeli a gyermek
netes tevékenységét, és mindössze 24% alkalmaz szülői felügyeleti szoftvert.
Az NMHH Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében elnevezésű 2014-es
kutatása2 részletesen foglalkozott a gyermekek nethasználatával. Az adatgyűjtés online kérdőív
segítségével történt, a 14 éves és idősebb, legalább hetente internetező és Magyarországon élő
népesség körében.
A kutatás eredményeiből néhány érdekesség:
A 7 éven aluliakkal együtt élő internetezők majdnem olyan arányban számoltak be arról, hogy a
kisgyerek táblagépen vagy okostelefonon netezik (tízből hárman), mint ahányan a számítógépen
történő netezést említették (tízből négyen). Ezzel szemben a 7 évnél idősebb gyereknél a
netezők jóval gyakrabban használják a számítógépet, mint a kézben elférő, kisebb készülékeket
(táblagépet és okostelefont). A bölcsődés-óvodás gyerekekkel élők közel 10 százaléka mondta,
hogy náluk ezek a gyerekek már egyedül is interneteznek valamilyen készüléken.
1 https://press.kaspersky.com/files/2015/08/Kaspersky_Lab_Consumer_Security_Risks_Survey_2015_ENG.pdf
2 http://nmhh.hu/cikk/167277/NMHH_A_digitalis_vilagban_a_gyerekek_mar_jobban_eligazodnak_mint_a_szuleik
4
1. ábra
Forrás: nmhh.hu
Azokban a háztartásokban, ahol van gyerek, de nincs otthon internet, ott ennek legnagyobbrészt
a szegénység az oka.
A legtöbb szülő pedagógiai eszközökkel igyekszik megóvni a gyermekét: beszélgetéssel,
megfigyeléssel, magyarázattal. Az adatok ugyanakkor arra is utalnak, hogy ennek részben az az
oka, hogy tájékozatlanok a technikai megoldásokkal kapcsolatban, illetve hogy a gyerek
ügyesebb náluk, így sok esetben ez a módszer nem hatékony vagy egyáltalán nem működik.
Már az alsó tagozatos korú gyerekkel élő internetező felnőttek közül is minden ötödik azt
mondja, hogy a gyerek bizony jobban ért az internethez, mint a szülő. A középiskolás korú
gyerekekkel élő felnőttek egy része (37%-a) ugyan elismeri, hogy a gyerek többet tud, a relatív
többség azonban úgy gondolja, hogy ő maga is ért annyira az internethez, mint a gyerek.
A káros tartalmaktól védő szoftvereket, böngésző kiegészítőket kevés szülő ismeri, vagy ha
tudnak is a káros internetes tartalmakat szűrő szoftverekről, mégsem használják őket. Az
internetezők közel egytizede azt mondta, hogy azért sem teszik, mert a gyerek könnyen
megkerüli az ilyen jellegű korlátozásokat. Általában véve a gyerekekkel élő internetezők közül
sokan (78%) hallottak a gyermekvédelmi eszközökről, de a számítógépre telepíthető
megoldásokat ismerők (72%) csak egészen elenyésző része (6%) tudott legalább egyet
megnevezni ezek közül, amellyel tudomása szerint szűrni lehet a gyerek által megnézett
internetes tartalmakat. A gyerekkel élő internetezők közül egyébként csak minden nyolcadik
számolt be arról, hogy használnak külön szűrőszoftvert vagy böngésző kiegészítőt azon a
készüléken (legalább az egyiken), amelyen a gyerek is internetezik.
5
Minden nyolcadik otthoni pc-n internetező, gyerekkel élő kérdezett mondta, hogy a gyereknek
olyan saját gépe van, amelyet egyedül csak ő használ.
Az NMHH kutatása vizsgálta azt is, hogy miért nem használnak szülőikontroll-szoftvert a
kérdezettek háztartásában. Minden második válaszadó úgy nyilatkozott, hogy fel sem merült a
család felnőtt tagjaiban, hogy ez szükséges lenne. Harmaduk kifejezetten a nevelés erejében
bízik, és több mint negyedük mondta, hogy a család felnőtt tagjai úgy vélik, hogy a szoftveres
megoldás rontana a szülő-gyerek viszonyon.
2. ábra
A 18 éven aluli gyerekkel együtt élő, legalább 14 éves internetezők körében, akik tudnak
szülőikontroll-szoftverről, de náluk nem használják, %)
Forrás: nmhh.hu
6
Részletes eredmények
Az alábbiakban az egyes kérdésekre adott válaszok főbb megoszlásait mutatjuk be (ábrákkal3), valamint
szólunk az egyes szülői csoportok közti különbségekről is.
Először azt kérdeztük a válaszadóktól, hogy hol szoktak internetezni. Otthon, számítógépen 92%-uk, míg
mobil eszközökön és munkahelyükön háromnegyedük (75% és 74%) használja a világhálót. Más módon a
kérdezettek mintegy negyede (23%) szokott internetezni.
3. ábra
Szignifikáns különbséget a szülők egyes csoportjai között az iskolai végzettségét tekintve, a munkahelyi
internetezés esetében találtunk. A kérdésre válaszolók körében a legfeljebb érettségivel rendelkezők
61%-a, míg a diplomások 84%-a használja a világhálót munkája közben.
Az internetezés gyakoriságát tekintve a túlnyomó többség (93%) napi szinten használja a világhálót, 71%
azok aránya, akik több órát is eltöltenek ezzel a tevékenységgel. 4%-ot tesz ki azok aránya, akik azt
3 Egyes ábrákon az áttekinthetőség érdekében az alacsony százalékos eredmények értékeit nem tüntettük fel a
grafikonon (jellemzően az egy-három százaléknál kisebb adatok esetén). Egyes esetekben a kerekítések miatt az eredmények együttes összege minimálisan eltérhet a 100%-tól.
92
75
74
23
5
21
18
71
3
5
8
6
otthon, számítógépen
mobil eszközön (telefon, tablet, stb.)
munkahelyen
egyéb
Ön hol használja az internetet? (%)
használja nem használja nem válaszol
A D
igit
ális
Vil
ág
Ve
szé
lyei
-S
zü
lők
7
állították, hogy legfeljebb heti 3-4 alkalommal lépnek az információs sztrádára, ugyanakkor a következő
kérdésekre adott válaszokból kiderült, van olyan tevékenység (pl. e-mailezés, azonnali üzenetküldés,
böngészés), amit ennél gyakrabban végeznek.
4. ábra
71
22
3
2
1
0,4
1
naponta több órát
naponta egy óránál kevesebbet
hetente 5-6 alkalommal
hetente 3-4 alkalommal
havonta néhány alkalommal
ritkábban
nem tudja/nem válaszol
Milyen gyakran használja az internetet? (%)
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
8
Azt is szerettük volna megtudni, hogy a kérdezettek mennyire tartják magukat járatosnak az
internethasználatban. A válaszadók közel harmada (30%) nagyon, illetve közel kétharmada (63%)
valamennyire érzi úgy, hogy járatos-e kérdésben, mindössze 7%-uk vélte úgy, hogy nem nagyon.
5. ábra
A válaszadók iskolai végzettsége és életkora erősen összefügg a kérdéssel. A diplomások 32%-a érzi úgy,
hogy kifejezetten járatos az online világgal kapcsolatos ismereteket illetően, az alacsonyabb iskolai
végzettségűeknek viszont csak 17%-a. A szülők életkorát tekintve még élesebb az eltérés, a 40 éven aluli
szülők fele (50%) tartja magát nagyon járatosnak a témában, a 40-49 év közöttieknek a cirka harmada
(31%), míg az idősebbeknek hozzávetőlegesen 1/8-uk (13%).
Rákérdeztünk arra is, hogy a válaszadók milyen célra használják a világhálót. A túlnyomó többség napi
szinten levelezésre (84%), böngészésre (80%), munkához kapcsolódó tevékenységekre (78%) használja
azt, ezeket követi a hírolvasás (63%), azonnali üzenetküldés (48%), egyéb információk keresése (45%) és
a közösségi oldalak használata (41%). Ezen tevékenységekre jellemző, hogy ha nem is minden nap, de a
túlnyomó többség heti szinten használja őket, míg információcserével, tananyagmegosztással
kapcsolatos csoportokban való tevékenységet, elektronikus ügyintézést, tartalmak le-vagy feltöltését
lényegesen ritkábban végzik. Fórumozni, illetve tartalmat létrehozni a válaszadók több mint fele (52%,
illetve 66%) sosem szokott.
7 63 30 0,4
Mennyire tartja magát járatosnak az internethasználatban? (%)
nem nagyon viszonylag igen nagyon nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
9
6. ábra
84
80
78
63
48
45
41
10
10
7
6
3
11
13
12
20
16
38
24
17
6
12
7
5
3
6
9
11
5
20
19
22
9
6
3
4
7
7
5
7
18
45
28
22
14
3
19
21
32
19
27
52
66
3
3
4
5
6
levelezés
böngészés
munkavégzés, információ keresés munkájához
hírek olvasása
azonnali üzenetküldés (Pl. Viber, Whatsapp, Facebookmessenger)
információkeresés egyéb célból (műsorok, menetrend,stb.)
közösségi oldalakon (Facebook, twitter, egyéb)részvétel/aktivitás;
információcserével, tananyagmegosztással kapcsolatoscsoportokban való részvétel pl. a Facebookon
elektronikus ügyfélkapu, adóbevallás, hivatali ügyekintézése
tartalmak letöltése (film, zene, stb.)
fórumokon részvétel/aktivitás
tartalmak készítése (blog, videó, stb) és megosztása
Ön milyen gyakran használja az internetet az alábbiakra: (%)
(szinte) minden nap hetente néhány alkalommal havonta néhány alkalommal
ritkábban soha nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
10
Néhány jelentősebb különbség az egyes netes tevékenységek gyakoriságával kapcsolatosan (az egyes
kérdésre válaszolók körében):
A férfiakra (édesapák) lényegesen jellemzőbb a tartalmak letöltés, mint a nőkre (édesanyák),
előbbiek 39%-a, utóbbiak 15%-a szokta ezt legalább heti néhány alkalommal tenni; szintén nagy
a különbség azok körében is akik ezt egyáltalán nem teszik: a férfiaknál 16%, a nőknél 31%.
Az online tartalmak készítése is férfias tevékenység, az édesapák közel fele (49%) sosem tesz
ilyet, az édesanyáknak pedig 3/4-e (75%).
Bár nem szignifikáns a különbség, érdekességként megemlítendő a jelentős különbség az
egyszülős és kétszülős családoknál a közösségi oldalak használatában. Az egyedülálló szülők
62%-a napi szinten használja ezeket, 14%-uk sosem. A nem egyedülálló szülők esetében ezek az
arányok: 37% és 24%.
Az azonnali üzenetküldő szolgáltatások használata valamivel jellemzőbb a legfeljebb érettségivel
rendelkezőkre, mint a diplomásokra. Előbbieknek csupán 4%-a állította, hogy sosem használja
ezeket, utóbbiaknak 23%-a.
Ezek után arra kerestük a választ, hogy a kérdezettek a médiában látottakat mennyire azonosítják a
valóággal. Leggyakrabban az „inkább nem olyan” válaszok domináltak, a „teljesen olyan” válaszok csak
elvétve fordultak elő, de sok esetben az „egyáltalán nem olyan” válaszok sem kaptak magas említést.
Tehát a kérdezettek egyértelműen amellett tették le voksukat, hogy a média torzít, azonban sok esetben
ezt a hatást nem ítélték túlságosan erősnek (kivéve a sztárok, a szerelem és a szex). Legnagyobb
mértékben az iskolák (és valamennyire a lakások, tinédzserek, szülők illetve öregek) média általi
ábrázolását tekintették pontosnak.
11
7. ábra
A sztárok, celebek média általi megjelenítésével kapcsolatban a magasabban iskolázottak (legjelentősebb
mértékben az egyetemi diplomával rendelkezők) kritikusabbak, mint az alacsonyabb iskolai végzettségű
szülők. Hasonlóan a szülők médiában történő ábrázolásáról is máshogy vélekednek az egyetemi
végzettségűek. Közülük –csak a kérdésre érdemben válaszolókat alapul véve - 21% válaszolta, hogy
inkább olyanok, és senki sem, hogy teljesen olyanok. Az alacsonyabb végzettségű válaszadók esetében a
3
2
2
1
1
2
1
1
38
27
25
25
23
15
9
8
7
31
46
45
35
45
38
29
41
33
13
11
15
19
13
21
44
36
36
16
15
13
20
19
24
17
15
24
iskolák
lakások
tinédzserek
öregek
szülők
veszekedés
sztárok, celebek
szerelem
szex
Ön szerint a médiában ábrázolt alábbi helyszínek, jelenségek vagy személyek mennyire olyanok, mint
a való életben: (%)
teljesen olyan inkább olyan inkább nem olyan
egyáltalán nem olyan nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
12
két válaszlehetőség együttes említése (jellemzően „inkább olyan”) közel 40%-ot tett ki. A szerelem
esetében fordított a helyzet, az egyetemet végzettek érzik a legkevésbé torznak azt, amit a médiában
láthatunk erről. Az iskolákról kialakult kép nem egyforma, a különböző életkorú válaszadók körében. Míg
a 40 éven aluli szülőknek kevesebb, mint 1/4-e gondolja, hogy az iskolák a való életben többé-kevésbé
olyanok, mint a médiában, a 40-en felülieknek viszont már valamivel több, mint fele vélekedik így.
Megkérdeztük azt is, hogy a válaszadók, vagy gyermekeik járatosabbak-e az internet használatában. A
megkérdezettek negyede (25%) mondta azt, hogy ő maga, míg harmada (32%), hogy gyermeke. 42% azok
aránya, akik úgy vélik, hogy van, amiben saját maguk járatosabbak, van, amiben gyermekük.
8. ábra
Jelentős különbségeket mértünk a szülők egyes csoportjai között:
Az édesapák 46%-a véli úgy, hogy ő maga többet tud a témában, mint gyermeke, az
édesanyáknak viszont csak 20%-uk.
A legfeljebb érettségivel rendelkezők 15%-a saját magáról, 52%-a gyermekéről gondolja, hogy
többet tud a témában. A diplomásoknál 28-28% válaszolta ezeket.
25
32
42
0,4
Véleménye szerint Ön, vagy a gyereke járatosabb az internethasználatban? (%)
inkább Ön inkább a gyereke
valamiben ők, valamiben én, kb. egyformán nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
13
Az életkor is meghatározó a kérdésben a 40 év alattiaknál 65% saját magát, 20% gyermekét tartja
járatosabbnak, a 40-49 év közöttiek esetében ezek az arányok 23% és 30%, az 50 felettiek
esetében pedig 15% és 51%.
Jellemző az is, hogy a kisebb gyermekek (max. 12 éves) szülei magukat (saját maga 43%, gyermek
13%), a nagyobbaké (min. 13 éves) a gyermeket (saját maga 16%, gyermek 44%) tartják
tájékozottabbnak az internethasználatban.
Következő kérdésünkre, miszerint szeretnék-e fejleszteni internethasználattal kapcsolatos tudásukat, a
többség: 54% igennel felelt, míg 39% nemmel. (7% nem tudott, vagy nem akart a kérdésre válaszolni.)
9. ábra
Jellemzően az édesapák szeretnék fejleszteni az internethasználattal kapcsolatos tudásukat (72% a
kérdésre érdemben válaszolók körében). Bár az édesanyák közül kevesebben nyilatkoztak így (55%), de a
többség esetükben is tanulna még e területről. Érdekesség, hogy az internetes készségek fejlesztésére
irányuló hajlandóság nem függ össze az internethasználatban való jártassággal (sem a saját jártasság
megítélését nézve, sem pedig a gyermekhez képest viszonyított jártasság esetében.)
5439
7
Ön szeretné-e fejleszteni az internethasználattal kapcsolatos tudását? (%)
igen nem nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
14
A megkérdezettek mintegy háromnegyede hasznosnak tartja az internethasználatot az ilyen korú
gyermekeknél (16% szerint nagyon hasznos, 58% szerint inkább hasznos), míg inkább ártalmasnak
ötödük, azok aránya, akik szerint nagyon ártalmas mindössze 2%. (5% nem tudta, vagy nem akarta
megítélni a kérdést.)
10. ábra
Bár nem szignifikáns a különbség, de megjegyzendő, hogy akinek fiatalabb a gyermeke, az kevésbé tartja
hasznosnak a világhálót. A kérdésre érdemben válaszolók közül a legfeljebb 12 éves gyermekről
nyilatkozó szülők 68%-a, az idősebb gyermekekről nyilatkozók 82%-a mondta azt, hogy hasznos vagy
inkább hasznos. A szülők digitális világgal kapcsolatos tájékozottsága is összefüggésben áll a kérdésre
adott válaszokkal. Minél többet tud a szülő a nethasználatról, annál inkább tartja hasznosnak ezt a
médiumot, és vice versa.
16 58 20 2 5
Ön szerint az internethasználat az ilyen korú gyerekeknél: (%)
hasznos inkább hasznos inkább ártalmas nagyon ártalmas nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
15
A megkérdezett szülők gyermekei leginkább saját szobájukban (66%), mobileszközön bárhol (65%), és
egyéb otthoni helységben (70%) használják gyakran az internetet (nagyon gyakran és gyakran válaszok
együttes említése), míg iskolában, barátnál, rokonnál és internetkávézóban ez az arány és gyakoriság
csökken: utóbbiban 86% egyáltalán nem csatlakozik fel a webre. Megjegyzendő, hogy az iskolában és a
barátnál történő internethasználatra vonatkozóan a választ megtagadók aránya 8%, illetve 5% volt. Azaz
ezen gyermekek szülei feltételezhetően nem tudják - legalábbis az internethasználatot illetően -, hogy
gyermekük mit csinál az iskolában és a barátainál.
11. ábra
A kisebb gyermekek esetében (max. 12 évesek) kevésbé jellemző a saját szobában netezés, mint a
nagyobbak (min. 13 évesek) esetében. A kisebbek közül nagyon gyakran teszi ezt 15%, soha 24%, míg a
nagyobbaknál ezek az arányok: 47% és 6% (ez esetben is az arányok a kérdésre válaszolókra
vonatkoznak). A mobileszközökön (bárhol) történő netezés estében a fiatalabb gyermekeknél azok, akik
34
34
19
6
2
1
1
32
31
51
10
9
19
23
26
50
54
50
9
13
10
3
19
30
35
86
2
1
1
8
5
3
3
saját szobájában
mobileszközön bárhol (telefon,tablet, stb. )
otthoni közös helyiségben
iskolában
barátnál
rokonnál
internetkávézóban
Az Ön gyereke hol használja jellemzően az internetet: (%)
nagyon gyakran gyakran nem túl gyakran soha nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
16
nagyon gyakran teszik ezt a csoport 21%-át alkotják, míg 18% egyáltalán nem netezik ilyen módon. Az
idősebb gyermekek estében 42% és 6% ez az arány. Hasonlóképpen az iskolai nethasználat is kevésbé
jellemző a fiatalabbakra és bár nem szignifikáns a különbség ugyanez érvényes az internetkávézóra és a
barátokra is.
A megkérdezettek ötöde számolt be arról, hogy nagyon gyakran vagy gyakran előfordul gyermekével,
hogy alig lehet kicsalni szobájából, mert internetezik, tízből négy gyerekkel viszont ilyen sosem történik.
Családi program szervezésében ez a szülők 11%-át akadályozza nagyon gyakran vagy gyakran, hogy
csemetéje inkább netezne, továbbá a kérdezettek gyermekeinek 15%-a rendszeresen (nagyon gyakran
vagy gyakran) szokott enni internetezés közben.
12. ábra
A családi programokat illetően nincs különbség a kisebb és nagyobb gyermekek között, ugyanakkor az,
hogy a gyermek nem akar kimenni a szobájából az online tevékenységei miatt, illetve hogy eközben eszik,
az a nagyobbakra (13+ évesek) valamivel jellemzőbb. Az előbbi sosem fordult elő a legfeljebb 12 évesek
48%-ával, az idősebbeknek 33%-ával; az étkezést illetően ezek az arányok sorban 64% és 41%.
2
3
3
9
18
12
21
40
35
68
39
49 1
nehezen lehet családi programot (kirándulást,látogatást, stb.) szervezni, mert a gyereke inkább
netezni szeretne?
alig lehet kicsalni a gyereket a szobájából, mertinternetezik?
a gyereke internetezés közben eszik?
Milyen gyakran fordul elő, hogy: (%)
nagyon gyakran gyakran nem túl gyakran soha nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
17
A következőkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a szülők milyen attitűddel közelítenek a világhálóhoz a
szülő-gyermek viszony vonatkozásában. Tízből hat szülő (62%) általában tudja, mit csinál gyermeke az
interneten, 53% gyakran beszélget is erről vele, míg rendszeresen 48% szabályozza, hogy mennyit és
41%, hogy hogyan használhatja azt. Az, hogy rendszeresen bátorítja gyermekét az önálló
internethasználatra és hogy maga is ajánl neki oldalakat csak a válaszadók kb. negyedére jellemző, illetve
ötödükre, hogy gyermekével közösen használja a webet.
13. ábra
A megoszlások alapján – ugyanakkor nem szignifikánsak a különbségek - a diplomásokra jellemzőbb,
hogy bátorítják csemetéjüket az önálló internethasználatra, a diplomásokon belül az egyetemet
végzettek pedig lényegesen gyakrabban teszik ezt. Azzal kapcsolatban, hogy a szülő ajánl-e a gyerekének
valamilyen internetes tevékenységet/weboldalt, már szignifikánsak a különbségek. A tendencia hasonló,
a diplomásokra ez jellemzőbb, és ezen belül is az egyetemet végzettek lényegesen gyakrabban tesznek
így. Természetesen a gyermekek kora is meghatározó ezeknél a tevékenységeknél. A legfeljebb 12
évesek esetében jellemzőbb az internet együttes használata és a szabályozás is (mennyit, mit). Ugyanígy
meghatározó a szülő jártassága az online világ területén. Minél nagyobb tudással rendelkezik valaki e
62
53
48
41
27
25
20
32
42
32
36
36
57
71
5
4
18
22
30
17
9
1
1
7
1
tudja, hogy mit csinál az interneten
elbeszélget vele arról, mit csinál(t) az interneten
szabályozza, hogy mennyit internetezhet
szabályokat szab, hogy mit csinálhat az interneten
bátorítja a gyerekét az önálló internethasználatra
ajánl a gyerekének valamilyen internetestevékenységet/weboldalt
együtt használják az internetet
A gyereke internethasználatával kapcsolatban milyen gyakran fordul elő, hogy: (%)
rendszeresen néha soha nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
18
téren annál valószínűbb, hogy a gyermekkel együtt használja a netet, hogy tudja, hogy csemetéje mit
csinál a világhálón, hogy bátorítja a gyerekét az önálló internethasználatra (nem szignifikáns) és hogy,
ajánl csemetéjének valamilyen internetes tevékenységet vagy weboldalt.
A túlnyomó többség szabadon engedi gyermekének, hogy online videoklipet nézzen (84%), e-mailezzen
(83%) és azonnali üzenetet küldjön (82%), de a szülők 6/10-e (59%) a zene és film letöltést sem
korlátozza. A közösségi oldalak használatánál már erősebb a kontroll, azok aránya, akik egyáltalán nem
szabályozzák ezt: 43%, az internetes játékok használatánál 30%, a fénykép, videó megosztásnál pedig
28%. A megkérdezett anyák és apák a személyes információk megadását és az online vásárlást illetően
lépnek fel a leghatározottabban. Közel 3/4-ük (sorban 75% illetve 72%) nyilatkozott úgy, hogy
gyermeküknek ezt egyáltalán nem engedi meg. (Ahogy az várható volt, az eredmények azt tükrözik, hogy
a kisebb gyermekeknek esetében jellemzően szigorúbbak a szülők, mint a nagyobbak esetében.)
14. ábra
84
83
82
59
43
30
28
9
5
14
11
10
20
21
33
29
16
22
2
6
8
18
36
36
43
75
72
3
2
videoklipeket nézni (Youtube)
e-mailezni
azonnali üzenetet küldeni, Skypeolni chatelni (Viber,Facebook messenger, Whatsapp stb.)
zenét/filmet letölteni
közösségi oldalon saját profilt feltenni
internetes játékba bekapcsolódni
fényképet/videót/zenét feltölteni
személyes információkat megadni az interneten
vásárolni
Mit enged meg? Szabad-e gyerekének: (%)
igen néha vagy felügyelettel nem nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
19
A szülői mediáció egyes aspektusaira vonatkoztak a következő kérdések is. Az interjúalanyok hat tizede
(61%) állította, hogy rendszeresen beszélget gyermekével az internetes etikáról, 55% gyakran fordít arra
időt, hogy felkészítse csemetéjét arra, hogy mit tegyen nyugtalanító tartalommal való találkozáskor, és
53%-ra jellemző, hogy sűrűn látja el őt tanácsokkal a világháló biztonságos használatára vonatkozóan.
Minden második kérdezett (49%) gyakran magyarázza el azt is, hogy egyes weboldalak miért jók vagy
rosszak, ennél valamivel kisebb azok aránya (42%), akik rendszeresen segítenek gyermeküknek, ha azok
nyugtalanító tartalommal találkoznak. Az internet használatában, keresésben már csak az alkalmi
segítség dominál (38% teszi rendszeresen, 54% néha). A szűrőprogramok beállításában ritkán nyújtanak
segítő kezet a szülők, 44% sosem tesz ilyet, 26% néha és mindössze 20% rendszeresen. Ez esetben
viszonylag magas volt (9%) azok aránya, akik nem válaszoltak érdemben a kérdésre. Érdemes azt is
megjegyezni, hogy a szülők egyötöde nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, hogy segít-e gyermekének,
amikor az nyugtalanító tartalommal találkozik, ennek okai közt szerepelhet az is, hogy a gyermek nem
találkozik ilyennel, vagy legalábbis a szülő nem tud róla, de akár az is, hogy a szülő nem tud ebben
segíteni és ezt kellemetlennek érzi, nem vallja be.
15. ábra
61
55
53
49
42
38
20
31
36
37
41
22
54
26
7
7
8
7
15
7
44
3
2
20
1
9
beszélgetett arról, hogyan viselkedjék másokkal azinterneten
általánosságban beszélgetett vele arról, mit kell tennie,ha nyugtalanító vagy zavaró tartalommal találkozik
tanácsot adott a biztonságos internethasználatravonatkozóan
elmagyarázta, hogy egyes weboldalak/honlapok miértjók, ill. rosszak
segített, amikor zavaró, nyugtalanító tartalommaltalálkozott
segített neki az internethasználatban/keresésben
segített különböző szűrőprogramok beállításában
Milyen gyakran fordul elő, hogy: (%)
rendszeresen néha soha nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
20
Az, hogy általánosságban beszélgetett gyermekével arról, mit kell tennie, ha nyugtalanító vagy zavaró
tartalommal találkozik, jellemzőbb az édesanyákra, közülük tízből hatan teszik ezt rendszeresen, tíz
apuka közül viszont csak négy. Általában jellemző ezekre a tevékenységekre, hogy azok a válaszadók, akik
jártasabbnak érzik magukat a digitális világban, gyakrabban válaszolták, hogy rendszeresen foglalkoznak
ezekkel a kérdésekkel, illetve segítenek ezekben gyermeküknek.
A szülők többsége csak alkalmanként ellenőrzi gyermeke közösségi profilját, az általa látogatott
honlapokat; üzeneteiket, elektronikus leveleiket pedig jellemzően nem szokták. A kérdésre érdemben
válaszolók 31%-a sosem ellenőrzi csemetéje közösségi oldal profilját, 34% pedig sosem szokta
gyermekeinek ezen az oldalakon lévő barátait, kapcsolatait vizslatni. A gyermek által látogatott
honlapokat 28% egyáltalán ellenőrzi, de a többség, 53% néha fordít erre figyelmet. A legkevésbé a
levelek, üzenetek kontrollja jellemző a szülőkre, 6/10-ük (59%) sosem tesz ilyet.
16. ábra
Az esetek többségéről elmondható, hogy az anyák, és az alacsonyabban iskolázottak ellenőrzik
szigorúbban (nagyobb gyakorisággal) gyermekeiket.
24
19
17
8
38
53
42
32
28
28
30
57
11
1
12
3
profilját a közösségi oldalon
által látogatott honlapokat
barátait, kapcsolatait a közösségi oldalon
üzeneteit/levelezését (e-mail, azonnaliüzenetküldés)
Szokta-e ellenőrizni gyermeke: (%)
igen, rendszeresen igen, néha nem nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
21
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a szülők gondoskodnak-e gyermekük etikai-erkölcsi védelmén túl a
számítógép szoftveres védelméről is. A válaszadók 83%-a állította, hogy a gyermeke által használt
computeren van spam-és vírusszűrő, 41%, hogy van olyan program, mely rögzíti, hogy gyermeke milyen
oldalakat látogat, továbbá 31%, hogy van olyan program is rajta, amely bizonyos oldalak letöltését
gátolja. Megjegyzendő, hogy ezeknél a kérdéseknél viszonylag magas volt azok aránya, akik nem
tudtak/akartak érdemben válaszolni a kérdésre (9-15%).
17. ábra
Az interjúalanyok szerint csupán gyermekeik 24%-ával fordult elő, hogy olyan tartalommal találkozott,
amelyről úgy érezte, hogy nem kellett volna látnia, 22%-ukat érte valamilyen negatív hatás, 19%-ukat
zaklatta fel valami, 4%-ukat zaklatták, 2%-uk kapott szexuális tartalmú ajánlatot vagy üzenetet. Egyetlen
egy olyan szülő volt, aki arról számolt be, hogy csemetéjét az internethasználat során megfenyegették.
83
41
31
8
44
54
8
13
13
1
2
1
spam és vírusszűrő program
olyan program, amely rögzíti, hogy milyen oldalakatlátogatott meg a gyereke
valamilyen technikai filter/szűrőprogram (amibizonyos oldalak letöltését gátolja)
A gyereke által használt számítógépen, eszközön van-e: (%)
van nincs nem tudja nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
22
18. ábra
Ezen negatív hatások – nem szignifikáns mértékben ugyan - a 13 éves vagy idősebb gyerekek körében
rendre magasabb arányban jelentkeztek.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ilyen helyzetekben a szülők képesek-e segítséget nyújtani gyermeküknek.
A válaszadók közel háromnegyede (73%) úgy véli megfelelően helyt tud állni ilyen helyzetbe, 8% érzi úgy,
hogy csak néha tud, míg 2% vállalta, hogy többnyire nem tud adekvát segítséget nyújtani ilyenkor. A
megkérdezettek 17 %-a nem kívánt válaszolni erre a kérdésre, ami összefüggésben áll azzal, hogy sok
szülő úgy véli, gyermekét nem érik ilyen hatások az online felületeken, ugyanakkor az sem kizárható,
hogy vannak olyanok, akik nem szívesen vallják be, hogy nem tudnak megfelelő módon segíteni egy ilyen
helyzetben.
24
22
19
4
2
0,4
53
64
69
91
88
94
23
13
11
4
9
5
olyan tartalommal/képpel találkozott, amiről úgyérezte, nem kellett volna látnia
valamilyen negatív tapasztalat/hatás érte
valami felzaklatta, ami miatt kényelmetlenül éreztemagát
zaklatták
szexuális tartalmú ajánlatot/ üzenetet kapott
fenyegették
Előfordult-e, hogy a gyermeke/gyermekét az internethasználat során: (%)
igen nem nem tudja nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
23
19. ábra
Az édesanyák nagyobb arányban érzik úgy, hogy tudnak segíteni ilyen helyzetben. Az édesapák közül
többen vallották be (1% vs. 4%), hogy ilyen esetben nem tudnak helytállni, és kétszer annyian vannak
köztük (14% vs. 29%), akik nem válaszoltak érdemben a kérdésre. Megjegyzendő, hogy azok között, akik
nem tudtak vagy akartak a kérdésre válaszolni felülreprezentáltak a diplomások (20%-uk nyilatkozott így,
a maximum érettségivel rendelkezőknek 7%-a.)
73
82
17
Tud-e segíteni gyerekének megbirkózni azzal, ha ilyen negatív hatás éri? (%)
igen, többnyire van, hogy igen, van, hogy nem többnyire nem nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
24
Azt is vizsgáltuk tudják-e a szülők, hogy hova fordulhatnak segítségért ilyen helyzetekben. 60%-uk
válaszolta azt, hogy többnyire, 16% mondta, hogy van, hogy igen, van, hogy nem, 11% pedig, hogy
többnyire nem. Ezúttal is viszonylag sokan (13%) tartózkodtak érdemi válaszadástól.
20. ábra
6016
11
13
Tudja-e Ön, mit tegyen (vagy hova forduljon), ha a gyerekét ilyen negatív hatás éri? (%)
igen, többnyire van, hogy igen, van, hogy nem többnyire nem nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
25
Azt is szerettük volna megtudni, hogy a szülőknek van-e tudomása olyan esetekről, amikor gyermekük az
elmúlt egy évben valamilyen kellemetlen, vagy rizikós helyzetbe került, vagy éppen szexuális vagy
erőszakos tartalommal találkozott a neten. Meglehetősen kevés azok aránya, akiknek tudomása van
arról, hogy gyermekük ilyesmit élt volna át, a magabiztos többség mindegyik esetben azt állítja, hogy ez
az ő lányával vagy fiával nem fordult elő. Ugyanakkor kimagasló a „nem tudja” válaszok aránya is: 25%
nem tudja, hogy gyermeke látott-e szexuális tartalmú képet, 20%, hogy látott-e agresszív/erőszakos
tartalmat, 17%, hogy gyermekét szándékosan kihagyták-e valamiből, és 13%, hogy gyermeke kapott-e
szexuális tartalmú üzenetet.
21. ábra
16
14
12
6
5
4
3
2
59
65
69
90
88
82
93
92
95
91
94
92
25
20
17
2
6
13
3
5
3
7
5
7
szexuális tartalmú képeket látott
kirívó agresszív/erőszakos képeket/tartalmat látott
szándékosan kihagyták valamiből
találkozott személyesen olyannal, akit az internetenismert meg
nevetségessé tették
szexuális tartalmú üzenetet kapott
zavarták/zaklatták
ő maga nevetségessé tett valakit
ő maga zaklatott/zavart valakit
szexuális tartalmú üzenetet küldött másnak
szexuális tartalmú képet küldött másnak magáról
szexuális tartalmú képet küldött másnak
Tudomása szerint az elmúlt évben előfordult-e, hogy a gyereke: (%)
igen nem nem tudja nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
26
A kérdések többségében a nagyobb gyermek szülei rendre magasabb arányban (a különbség nem
igazolható statisztikailag) válaszoltak igennel és „nem tudom”-mal, kivéve annál a kérdésnél, hogy
előfordult-e, hogy gyermekét szándékosan kihagyták valamiből (10% vs. 16%).
Érdekesség, hogy az egyszülős családok esetében a kérdezettek 16%-a nyilatkozott úgy, hogy
gyermekével előfordult, hogy találkozott személyesen olyannal, akit az interneten ismert meg. Ez az
arány a kétszülős családok esetében 4% (szignifikáns különbség).
Azt is megkérdeztük a válaszadóktól, hogy volt-e már vírusos a számítógépük, hogy gyermekükkel
előfordult-e már valamilyen online visszaélés, illetve küldött-e magáról szexuális tartalmú képet másról
vagy magáról. A vírusos számítógépen kívül egyik általunk vizsgált szituáció sem fordult elő szinte
egyetlen kérdezettek gyermekével sem (max. 2% válaszolt igennel egyes esetekben) - vagy legalábbis
nem tudnak róla.
27
22. ábra
31
2
2
0,4
0,4
65
91
94
99
97
100
96
4
7
4
3
4
számítógépe vírusos lett
valaki felhasználta gyermeke személyes adatait(fénykép, telefonszám, lakcím stb.)
valaki jogtalanul használta a gyereke jelszavát
gyereke megadta a bankszámlájuk adatait azinterneten
szexuális tartalmú képet küldött másnak magáról
gyerekétől pénzt csaltak ki
szexuális tartalmú képet küldött másnak
Tudomása szerint előfordult-e, hogy: (%)
igen nem nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
28
Arra a kérdésre, hogy tudomásuk szerint a gyereke iskolájában az órákon foglalkoznak-e a biztonságos
internethasználattal, a szülők közel azonos arányban válaszolták, hogy igen, megfelelő mértékben (23%),
hogy igen, de nem eléggé (28%), hogy nem foglalkoznak (24%), és hasonló azok aránya is (25%), akik nem
tudtak érdemben válaszolni a kérdésre.
23. ábra
23
2824
25
Tudomása szerint foglalkoznak az órákon a gyereke iskolájában a biztonságos internethasználattal? (%)
igen, megfelelően igen, de nem eléggé nem foglalkoznak nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
29
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a gyermekek osztályának vannak-e különböző Facebook csoportjaik, és
azoknak tagjai-e tanárok, illetve szülők. Olyan csoportról, amelynek csak diákok tagjai a szülők felének
(52%) van tudomása. Diákok és tanárok részvételével működő csoportról 23% tud. Az osztály által külön
alkalmakra szerveződő Facebook eseményekről a szülők 21%-a értesült, de itt a legmagasabb azok
aránya, akik nem biztosak benne, hogy volt-e ilyenre példa. A kérdezettek 15%-a számolt be arról, hogy
létezik olyan csoport, aminek csak a szülők tagjai, és mindössze 6% tud olyan csoportról, melynek a
szülők, tanárok és diákok is tagjai. Csak diákok és szülők által alkotott csoportja mindössze az érintettek
4%-ának van.
24. ábra
Azt is megkérdeztük, hogy maguk a szülők, honnan tájékozódnak a biztonságos internethasználatról,
illetve milyen gyakran teszik ezt. E kérdésben vezetnek az országos médiumok, az internet-biztonsági
információs honlapok, illetve a család és barátok gyerekei, ahonnan az interjúalanyok 22 %-a tájékozódik
52
23
21
15
6
4
36
57
58
72
79
79
12
19
21
13
16
16
olyan csoport, amelyeknek csak diákok tagjai
olyan csoport, amelyeknek diákok és tanár(ok)tagjai
olyan Facebook események, amelyeket különalkalmakra hoznak létre
olyan csoport, amelyeknek csak szülők tagjai
olyan csoport, amelyeknek diákok, tanár(ok) ésszülő(k) is tagjai
olyan csoport, amelyeknek diákok és szülő(k)tagjai
Van(nak) Facebook csoportja(i) az osztálynak: (%)
van nincs nem tudja
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
30
gyakran. Ebben a kérdésben egyáltalán nem informálódik kormányzati/önkormányzati intézményektől, a
gyerekek iskolájától és alapítványoktól, gyermekvédelmi intézményektől a szülők 6/10-e (57%-59%).
25. ábra
Legvégül pedig arra kerestük a választ, hogy a válaszadók honnan informálódnának szívesen a
biztonságos internethasználatot illetően. Itt a legtöbb válaszadó az internetszolgáltatóját (66%), az
internet-biztonsági vagy egyéb információs honlapokat (64%), a gyermeke iskoláját (63%) és az országos
médiumokat (60%) említette. Két esetben haladta meg azok aránya, akik e téren nem preferálják az
adott forrást, azokét, akik preferálják: helyi média - Hegyvidék televízió, Hegyvidék újság (nem 42%, igen
41%), valamint a kormányzati/önkormányzati intézmények újság (nem 47%, igen 38%). Ugyanakkor ez az
22
22
22
13
8
6
4
3
3
49
42
36
39
32
23
23
24
19
21
28
28
36
47
59
57
49
59
9
7
13
12
13
12
16
24
18
országos médiumok:TV, rádió, újságok
család/barátok gyerekétől
internet-biztonsági információs honlapok
közösségi oldalak/szülői fórumok
internet szolgáltató
a gyereke iskolája
alapítványok, gyerekvédelmi intézmények
helyi média: Hegyvidék televízió, Hegyvidék újság
kormányzati/önkormányzati intézmények
Ön milyen forrásból vagy honnan kaphat tanácsot a biztonságos internethasználatra vonatkozóan, és milyen
gyakran teszi ezt: (%)
gyakran néha soha nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
31
a két eset, amikor a legtöbb megkérdezett nem nyilvánított határozott véleményt (17%, illetve 16% nem
tudott vagy akart válaszolni).
26. ábra
66
64
63
60
51
47
41
38
24
23
27
30
35
40
42
47
9
13
10
10
13
13
17
16
internetszolgáltató
internet-biztonsági információs vagy egyéb honlapok
a gyereke iskolája
országos médiumok:TV, rádió, újságok
alapítványok, gyerekvédelmi intézmények
család/barátok gyerekétől
helyi média: Hegyvidék televízió, Hegyvidék újság
kormányzati/önkormányzati intézmények
Ön honnan szeretne több információt kapni a biztonságos internethasználatra vonatkozóan: (%)
igen nem nem tudja/nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
32
Szegmentáció
A válaszadók 3 csoportját különböztettük meg az internethasználat és 4 csoportját a szülői mediáció
alapján. A megkérdezettek 1/10-e (10%) keveset használja az internetet, jellemzően nem járatosak a
témában, gyakran gyermekük jobban ért hozzá. A szülők fele (50%) átlagos felhasználó, míg tízből
négyen gyakorlott nethasználónak minősülnek. Ők rendszerint sokat, sokféle módon, sokféle célra
használják az internetet, jellemzően járatosnak érzik magukat-e területen és gyakran gondolják, hogy
gyermeküknél is jobban értenek hozzá.
27. ábra
10
50
39
Nethasználat (%)
kezdő átlagos gyakorlott
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
33
Annak függvényében, hogy a szülők milyen szabályokat szabnak a gyerekeknek, milyen mértékben
kontrollálják őket a nethasználattal kapcsolatban, illetve mennyire segítik őket e kérdésekben, négy
csoportba soroltuk. „Közömbösek”-nek neveztük azokat, akik szinte semmilyen korlátot nem szabnak
gyermeküknek, és nem is segítik őket a digitális világban való eligazodásban. A „Felületesek” csoportjába
tartozó anyukák és apukák ugyan meghatároznak valamennyi szabályt (gyakran szoftvereket is
használnak ehhez), de jellemzően nem ellenőrzik csemetéjüket és nem nagyon segítik őket-e
kérdésekben, feltételezhetően, inkább csak, ha a gyerek kérdez. A „Felügyelők” elsősorban szigorú
szabályok és ellenőrzés segítségével próbálják megvédeni gyermekeiket a digitális világ veszélyeitől. Ha a
gyermekkel beszélgetnek a témáról, az oktatás, nevelés áll a fókuszban. A „Támogatók” is fektetnek némi
hangsúlyt a szabályokra és az ellenőrzésre, de maximálisan támogatják, segítik gyermekeik
nethasználattal kapcsolatos képességeinek fejlődését.
14
35
20
32
Szülői mediáció (%)
közömbösek felületesek felügyelők támogatók
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
34
A szülői mediáció mértékét jelentően befolyásolja a gyermek kora. A közömbösek gyermekei 14-15 éven
felüliek, a felületesek gyermekei elsősorban a 12-15 éves korosztályból kerülnek ki, a felügyelők csemetéi
jellemzően 11-13 évesek, míg a támogatókéi 12-14 évesek.
28. ábra
1
2
1
4
3
3
4
1
1
11
5
23
23
38
29
3
19
24
23
19
11
7
14
6
18
2
12
13
11
4
7
6
9
2
1
26
4
5
közömbösek
felületesek
felügyelők
támogatók
Szülői mediáció és a gyermek kora (%)
8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Szü
lők
